A református katechézis új paradigmája a tanítvánnyá létel és tanítvánnyá tétel élethosszig tartó folyamata, azaz sem a katechéta, sem a katekumenus nem fejezheti be, amíg él. Ez a hozzáállás elveszi a fiatal felnőtt korra való készenlét időbeli nyomását a lelkészről és a gyülekezeti tagról, viszont befejezhetetlen feladattá teszi a gyülekezetbe szervezés munkáját. Előnyökkel és újonnan megjelenő nehézségekkel egyaránt jár. Helyesebb, ha a gyülekezetpedagógia kifejezést használjuk a szolgálatra. Az előadás az új megközelítés szükségességét, lehetőségeit és elvárható eredményeit, valamint az erős református identitás kialakításának társadalomra gyakorolt pozitív hatásait fogalmazza meg.