Egy prófétai elhívás- vagy megbízástörténetben az olvasó számára magától értetődőnek tűnhet az, hogy a későbbi küldetés előterében az Ézs 6,5-t a prófétai ajkak minősége foglalkoztatja. Arra való tekintettel, hogy a prófétálás a verbalitás szférájához tartozik, úgy vélnénk, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért éppen Ézsaiás ajka az, amely a JHVH-val való találkozás rendjén a rémült Ézsaiásnak az első eszmélés rendjén eszébe jut. Mi másról, mint az ajkakról lenne szó egy olyan küldetésben, amely az isteni üzenet szóbeli közvetítését fogja magában foglalni (vö.
Vechiul Testament
The textual history of biblical pericopes preserved in more than one version is very complex. Although the stories in Isa 38 and 2 Kgs 20 appear to have originated with some distinctive accents, one can observe a later tendency to harmonise these parallel accounts. Against the background of ancient scribal practices, the current investigation places the wide range of available empirical data regarding Isa 38:8 and 2 Kgs 20:9–11 in a complex network of evidences.
The strange pericope of Ex 4:24–26 is discussed in numerous studies, mainly from the perspective of religious history or rhetorical criticism. Building on the results of previous research, this study confirms earlier suggestions that this passage cannot be connected well with its direct context, specifically with the larger call narrative of Ex 3:1–4:18, or with the smaller preceding unit in vv. 20–23. The observations regarding rhetorical and logical problems around Ex 4:19.24–27 are corroborated by independent text-historical arguments, derived mainly from the Old Greek version.
Hós könyve az ún. klasszikus próféták sorába tartozik. Témáit tekintve a Baál tisztelet, az asszír fenyegetés és a társadalmi kritika jut hangsúlyos szerephez. A 8. századi rétegek rekonstrukcióját a folyamatos továbbírások nehezítik. A projekt a legújabb irodalomtörténeti modellek fényében, Hós könyvét a Tizenkét kispróféta összefüggő redakciós folyamatainak fényében kívánja rétegeire bontani, és koronként meghatározni a változó mondanivalót. Ezen túlmenően a 8. századi alapréteg feltárása is fő cél, amelyből kiindulva Izráel történelmének egy korai szakaszába kaphatunk bepillantást.
1929-től kezdődően Ras Schamra, Ras Ibn Hani, azaz az ókori Ugarit területéről olyan agyagtáblákat ástak elő, amely az ÓSZ-ből ismert istenekkel kapcsolatosan örökített meg rituálékat, mítoszokat, eposzokat tartalmaztak. Baál, Él, Asera, Mót és a többiek hirtelen megelevenedtek saját kontextusukban, és bepillantást nyerhettünk egy nem izráeli valláson belüli dinamikájukba. Míg angol és német nyelvterületen a szövegek vallástörténeti háttérként való használata mindmáig egy bevett gyakorlat, addig magyar nyelvterületen ez még mindig eléggé esetleges.
The question of the relationship between religion and violence is a frequent topic in contemporary discourse. The problem has been particularly heightened in the wake of the attacks of 11 September 2001. It is no coincidence that the relationship between religion and violence focuses above all on the relationship between Islam and violence.
Pages
