erdélyi református egyház

Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa az 1922. november 17-én tartott ülésén vetette fel a belmisszió halaszthatatlan kérdésének megtárgyalását, és javaslatot terjeszt elő egy Belmissziói Bizottság megalakítására. Imre Lajos (1888–1974), a gyakorlati teológia tanára szabálytervezetet készített a belmisszió ügyének rendezésére, amelynek 4. pontja szerint a Belmissziói Bizottság elnöke a püspök vagy a főjegyző, s a tagok sorában helyet kap minden teológiai tanár.

Az Erdélyi Ev. Ref. Egyházkerület Theologiai Fakultásának 1895. őszén tartott megnyitóján Tisza Kálmán református konventi elnök üdvözölte a „legmagyarabb egyház” teológiai fakultásának felállítását, és az alapítókkal egyetértve az új oktatási intézmény céljaként – a hazaszeretet és a hitbuzgóság növelése mellett – a tudomány összes fegyverével való felruházást nevezte meg. Az új lelkészképző intézet megnyitása két évtizedes vita végére tett pontot.

In accordance with its mission, the Protestant Theological Institute in Cluj-Napoca aims to train theologians who, upon completing their studies, will engage in pastoral service in various congregations in Transylvania. However, the familiarity with the Transylvanian congregations of most recently enrolled students is largely limited to the ecclesiastical world from which they arrived at the Theological Institute. We discussed about this topic with Árpád Sógor, instructor and leader of the Practical congregational knowledge course.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet küldetése értelmében olyan teológusokat képez, akik tanulmányaik elvégzése után Erdély és Partium különböző gyülekezeteiben végeznek majd lelkipásztori szolgálatot. A legtöbb ifjú hallgató gyülekezetismerete viszont javarészt arra az egyházi világra korlátozódik, ahonnan ő a Teológiai Intézetbe érkezett. Erről beszélgettünk Sógor Árpáddal, a gyülekezetismereti gyakorlat vezetőjével.

Ez a kötet a 2016 áprilisában megrendezett 'Protestáns Erdély' című egyháztörténeti konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A tanulmánykötet a 60 éves Buzogány Dezsőt köszönti. A konferencia előadóinak többsége a Buzogány-féle iskolából került ki. Éppen ennek az iskolának köszönhetően a protestáns egyháztörténet művelése az erdélyi felekezeti tudományosság legkiemelkedőbb és legtöbb eredményt elérő tudományága lett.

A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház kialakulásának körülményeit, illetve annak 16–17. századi történetét. A kurzus követi azokat az eseményeket, amelyek a fejedelemség korabeli erdélyi református egyházat meghatározták. Követi az egyházi struktúra, törvénykezés és kultúra kialakulását, változását, megszilárdulását e jelzett korszakban.

A Protestáns egyháztörténet II tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház 17. századi történetét. Az ismeretátadás mellett célunk megismertetni a diákokkal a rendelkezésre álló történeti forrásokat, bibliográfiát, illetve az egyháztörténeti kutatás módszereit.

Az egyháztörténeti ismeretek nem csak kognitív szempontból fontosak, hanem hozzájárulhatnak a református identitás, az öntudatos kálvinizmus kialakulásához, megerősödéséhez. Nem lehet beszélni kálvinista öntudatról, identitásról, amennyiben nem ismerjük annak eredetét, gyökereit, hazánkban való meghonosodását. A Protestáns egyháztörténet tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a Reformáció erdélyi eseményeit, az Erdélyi Református Egyház kialakulásának körülményeit, illetve annak 16–17. századi történetét.

A modern egyháztörténet az Erdélyi Református Egyház 20 századi történetét mutatja be. A racionalizmus, majd a liberális teológia után az egyház vezetősége felismerte, hogy vissza kell térni a reformátori teológia alapjaihoz. Ennek a korszaknak a jelenetős eseményei közé tartozik a kolozsvári teológia megalapítása, a belmisszió elindítása, a nőszövetségi, ifjúsági munka megszervezése.

Oldalak

Subscribe to erdélyi református egyház