„Mi köze van Athénnak Jeruzsálemhez, vagy mi dolga van az Egyháznak az Akadémiával? Vezet-e út Platón akadémiájától Krisztus egyháza felé?” – tette fel a kérdést Tertullianus az i.sz. II-III. Század fordulója körül. A kérdés, ha nem is ennyire élesen, de számos óegyházi szerzőt foglalkoztatott, és abban a kontextusban, amelyben létrejött, majd elindult göröngyös, de győzelemre vezető útján Krisztus egyháza, határozottan állást kellett foglalni a hellén-római kultúrához való viszonyulással kapcsolatban.

A tervezett előadás elsősorban egy áttekintés kíván lenni, amely bemutatja, hogyan tekintettek a betegség fogalmára (azaz mennyire mitikusan) az ókori Közel-Kelet (és benne a Biblia) világában, majd megnézzük, hogyan tükrözik ezt a viszonyulást a betegségek megjelölésére használt fogalmak. végül pedig a Biblia és az ókori Közel-Kelet irodalmából vett néhány példán keresztül szemléltetjük, hogyan ötvöződik a mítosz és tudomány a betegség kezelésében.

A tervezett előadás célkitűzése filológiai és tudományelméleti alapon megvizsgálni a dogma szó szementikai mezejét, és az így nyert eredmények alapján tágabb összefüggésrendszerben szemléltetni a dogmatörténet és a dogmatika viszonyát. Vizsgálatunk során arra összpontosítunk, hogy felmutassuk: a rendszeres teológiának eme két ága (a szemantikai mező által meghatározott természetéből adódóan) hogyan mutat egy zárt, vagy bezáródófélben lévő földi rendszer felől az istenismeret végtelenül nyitott világa felé.

A tervezett előadás elsősorban egy áttekintés kíván lenni, amely bemutatja, hogyan tekintettek a betegség fogalmára (azaz mennyire mitikusan) az ókori Közel-Kelet (és benne a Biblia) világában, majd megnézzük, hogyan tükrözik ezt a viszonyulást a betegségek megjelölésére használt fogalmak. végül pedig a Biblia és az ókori Közel-Kelet irodalmából vett néhány példán keresztül szemléltetjük, hogyan ötvöződik a mítosz és tudomány a betegség kezelésében.