A keresztyén emberkép gyakorta összefonódik a homo viator (vallás)filozófiai eszmével. A földön eltöltött életre, arra a néhány évtizedre úgy tekintünk, mint egy utazásra, vándorlásra. Ebből a megállapításból több kérdés is kisarjadt már az évek során: honnan indultunk egykor és hova érkezünk majd? Ha átutazók vagyunk, akkor ennek megfelelően, hogyan kell nekünk a világhoz viszonyulnunk? És hogyan azokhoz, akik velünk együtt egy időben és egy térben vándorolnak? Péter első levelének címzettjeit jövevényeknek és idegeneknek nevezi a szentíró.
Éles Éva
2022. nov. 22-én, 12:15-től a KPTI dísztermében könyvbemutatóra kerül sor. Intézetünk oktatója, Kató Szabolcs Ferencz, jelentetett meg az egyházi év ünnepeihez kapcsolódóan egy 16 igetanulmányt tartalmazó kötetet.
1Pt 3,18–22 különös és egyik legnehezebben értelmezhető szövege a Szentírásnak. A Kis-Ázsiában igazságtalanul szenvedők számára megfogalmazott parainézis hitvallásos kiegészítést kap ebben. A perikópa bizonyságot ad arról, hogy Krisztus halála, feltámadása és mennybemenetele, a szabadítás, térben és időben sokkal tágasabb, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Az előadás Krisztus és a börtönben levő lelkek rejtélyes találkozásának exegetikai és teológiai koordinátáit kívánja megjelölni. Három kérdés mentén vizsgálódunk: Kik ezek a lelkek? Miről prédikált nekik Krisztus?