A művészi beszéd a beszéd technikájának elsajátítására épül. A technikai felkészültség és művészi beszéd között nehéz meghúzni a határvonalat, hiszen adott szinten a jól működő technika önmagában már művészi hatást hozhat létre, míg a művészi beszédigény megmarad szándék-szinten, ha nincs mögötte technikai eszköztár.

A retorika tárgy célja a hatásos, meggyőző, szövegigazságra épülő szövegmondás technikai kivitelezésének elsajátítása. Az oktatási célirányt befolyásolja, de lényegében nem érinti, egyrészt a tanulócsoport beszédkészsége, másrészt a tanulók szakmai elvárásának figyelembevétele (teológiai hallgatók). Az alapelvárás a beszédtechnika elsajátítása, az ejtési követelmények ismerete és gyakorlati kivitelezése.

Az előadások és a gyakorlati munka során alkalmazott módszerek sajátosak és egyéni adottságok szerint változnak. A felméréskor tapasztalt retorikai képessegek figyelembevétele meghatározza a munka későbbi folyamatát. Esetenként a beszédhiba vagy beszédfolyamathiba javítása megelőzi a beszédgyakorlatokat. A csoportos munka módszerét is a diákok retorikai szintje, beszédkészsége határozza meg. A szép és helyes beszédre nevelés idő- és munka-igényes folyamat. A gátlások felszabadítása, érzésemlékezet kialakítása, gondolatok és érzések kifejezése komoly egyéni munkát igényel.

A második féléves tárgy célja az elsajátított beszédtechnikai elvek gyakorlatba ültetése különböző irodalmi és bibliai szövegek révén.