Articole și studii publicate de cadrele didactice ale Institutului Teologic Protestant
2016
In: Református Szemle 109 (2016), 55-67 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 260-275 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 294-311 |
In: Református Szemle 109 (2016), 279-331 |
In: Sepsi Enikő Studia Caroliensia: Nyelv, Kultúra, Identitás: A Károli Gáspár Református Egyetem 2015-ös évkönyve (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2016), 202-213 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 119-132 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 3-18 |
In: Református Szemle 109 (2016), 37-54 |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város : válogatás a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciáin elhangzott előadások anyagából (Károli Gáspár Református Egyetem 2016), 280-288 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 43-78 |
In: Igazság és élet 10 (2016), 267-278 |
In: Igazság és élet 10 (2016), 217-229 |
In: Református Szemle 109 (2016), 191-201 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 61 (2016), 54-66 A törvény: méltányosság. A folytatás őre. És persze alkalom az önhitt moralizálásra. Az evangélium: jó hír. A lehetetlenné vált folytatás folytatásának a jó híre. És persze alkalom az olcsó kegyelem igénylésére. |
In: Ungvári Zrínyi Imre Identitás, konfliktus és politikai közösség 30 (Pro Philosophia -Egyetemi Műhely Kiadó 2016), 161-182 Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház. |
2015
In: Zsuzsanna Gerner, László Kupa Ein ethnisches Leporello: Exemplifizierung ethnischer Kooperationen aus Mitteleuropa (2015), 78-90 |
In: Gér András László, Jenei Péter, Zila Gábor Hiszek hogy megértsem. Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztály Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IV. Nemzetközi Teológuskonferenciája (L'Harmattan Kiadó 2015), 238-249 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 31-68 Ebben a tanulmányban a Gal 2,15–4,7 exegézisén keresztül kívánjuk bemutatni a törvény és a Krisztusba vetett hit közötti kapcsolatot, megkeresve azokat a pontokat, amelyek segítségünkre lehetnek e kettőről szóló bibliai tanítás dogmatikai és etikai értelmezésében, illetve alkalmazásában. Bár tudjuk, hogy a hit és törvény viszonyát nem csupán A galatákhoz írt levél tárgyalja, ugyanis ennek jelentős párhuzamai vannak például A rómaiakhoz írt levélben, e tanulmány keretében csak A galatákhoz írt levél fentebb jelzett szakaszaival van módunk foglalkozni. |
In: Keresztény Magvető 121 (2015), 375-388 |
In: Veress Károly Intézmény, lázadás, ethosz: Közelítések a bürokratikus hatalomhoz (Egyetemi Műhely Kiadó - Pro Philosophia 2015), 15-35 |
In: Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények 2015), 178-188 |
In: Collegium Doctorum 11 (2015), 165-188 Az elmúlt húsz esztendőben tudományos igényű szociálpszichológiai felmérések egész sora kutatja, hogy milyen hatással van a megbocsátás az egyén szellemi és testi egészségre, emberi kapcsolataira, az érintett közösségekre illetve a társadalom egészének épségére. A téma vallásos és pszichológiai elemzése kézenfekvő, de mit mondhat minderről a filozófia? Jelen tanulmány elsősorban filozófiatörténeti jellegű: a kérdéssel foglalkozó egyik jelentős kortárs megközelítés kritikai bemutatása kíván lenni. |
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 231-243 A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns biblikus irodalom bibliográfiai anyagát összesíti egy rövid bevezetéssel. |
In: Nagy Mihály Zoltán, Zombori István Az egyház hatalma - A hatalom egyháza. A közép-kelet-európai egyházi vezetők felfogása az állam és az egyház kapcsolatáról 1945 és 1989 között (METEM 2015), 117-138 |
In: Református Szemle 108 (2015), 64-75 |
In: Klein, Hans Dreptate şi comportament. Cercetari biblice (Astra Museum 2015), 225-237 |
In: Biblische Notizen 167 (2015), 113-129 In den modernen westlichen Kulturen wird Rache mit Selbstgerechtigkeit, mit Zorn und Gewalt assoziiert. Davon unterscheidet sich das alttestamentliche נקם, das zunächst ein rechtlicher Ausdruck ist und für die gerechte, dem Verbrechen entsprechende Bestrafung steht. Jedoch kennt das AT für die Wiederherstellung der Gerechtigkeit zahlreiche Verben, sodass die Frage entsteht, ob das Verb נקם einen besonderen Nebenklang hat. Dieser Artikel versucht die Nuancen der Wurzel aufzuzeigen und ihre Bedeutung von anderen Verben abzugrenzen. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 193-221 Paul Ricœur utolsó nagy munkája, a 2000-ben megjelent La mémoire, l’histoire, l’oubli a következő kérdéskörrel foglalkozik: „a múlt reprezentciója az emlékezet és történelem szintjén, a felejtés kockázatának árnyékában”, avagy „egy hiányzó dolog jelenvaló reprezentációja”. Ennek legpregnánsabb képi megjelenítését és drámai sűrítését a szerző a wiblingeni kolostorban (Ulm) megpillantott szoborkompozícióban véli felfedezni. |
In: Keresztény Magvető 121 (2015), 279-347 |
In: szerk. Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (2015), 416-430 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 121-133 A lelkigondozás olyan keresztyén hiten alapuló segítségnyújtás, a lelkigondozástan (pojmenika) pedig olyan gyakorlati teológiai diszciplína, amely a Szentírásban gyökerezik, de amelynek tartalmát és gyakorlatát a Szentírás nem írja körül pontosan. Így adódik az a kérdés, hogy ez a viszonylag fiatal teológiai tudományág és annak gyakorlata, a lelkigondozás milyen ismérvek segítségével határozhatja meg önmagát. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 60 (2015), 63-72 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 69-81 Abból a feltevésből indulok ki, hogy a Jak 1,2–18 olyan koherens egység, amelyben a szerző kifejti levele alapgondolatát. Eszerint a keresztyén integritás Isten integritásából fakad, ezért minden körülmények között meg kell őrizni, és fenn kell tartani azt. Az integritás kifejezés e kettős vonatkozásban azt jelöli, hogy teljes az összhang egy személy (vagy közösség) értékrendje és cselekvése között. |
In: Gosker, Margriet, Monok István Peregrinus sum : Studies in History of Hungarian–Dutch Cultural Relations in Honour of Ferenc Postma on the Occasion of his 70th Birthday (Magánkiadás 2015), 85-92 |
In: Kókai Nagy Viktor, Egeresi László Sándor Propheten der Epochen / Prophets during the Epochs: Festschrift für István Karasszon zum 60. Geburtstag / Studies in Hounour of István Karasszon for his 60th Birthday (Ugarit Verlag 2015), 113-125 This study argues that the phrase פָּרָשָׁיו וּפָרָשָׁיו should be emended to פָּרָשָׁיו וּפָרְשׂוּ, "their horses (or: horsemen) swarm out (or: spread out)". This reading is indirectly supported by some of the ancient witnesses (LXX and 1QpHab) and is better suited to its context than the Massoretic version. |
In: Журнал «Реформатский взгляд» 1 (2015), 101-115 Наша цель – проанализировать такое понятие, как «imago Dei», на основании Ответа 6 Гейдельбергского катехизиса. Мы избрали эту тему, потому что она остается одной из наиболее дискуссионных в систематическом богословии. Если просмотреть догматические и нравоучительные труды, написанные, начиная с самого раннего периода истории христианства и до нашего времени, можно обнаружить большое разнообразие ответов. В каждом из этих ответов предпринимается попытка объяснить, какой смысл автор книги Бытие вложил в выражение: « ». |
In: Pálfi József Kálvini vonások a magyarok lelki arcán (Hatvani István Teológiai Kutatóközpont - Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 322-334 In 13th chapter of the Book I of his Institutes Calvin makes a reference to Chrysostom’s five homilies, which were composed against the sect of anomoians. The purpose of this short paper is the analysis of this reference. In the first part we present the context of the reference, namely the demonstration of the essential unity of the Triune God. In the following section we discuss the anomoian heresy and we try to unfold to which passages from the homilies of Chrysostom Calvin referred. |
In: Református Szemle 108 (2015), 137-158 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 223-235 A szervátültetés lehetősége nemcsak az orvostudományra gyakorol nagy hatást, hanem az élettani kutatásokra, a gyógyszeriparra, az immunológiára, a jogra, az etikára, sőt még a filozófiára is. Noha a szervátültetés jelenkori gyakorlatában óriási sikereket lehet elkönyvelni, mégsem állíthatjuk, hogy az orvostudomány teljes mértékben ki tudta zárni a rizikófaktorokat. Ezért mind a tudomány, mind az etika olyan nyitott kérdésekkel szembesül, amelyekre csak a jövendőben lehet majd választ adni. |
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 223-229 A tanulmány leltár jelleggel felméri és bemutatja az unitárius egyháztörténet-írás eredményeit. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 135-151 Jónás története ma is erőteljesen hat a képzelőerőre, a főszereplő ellentmondásos jelleme pedig kiváló azonosulási lehetőséget kínál a mai olvasó számára is, s talán éppen ez a magyarázata annak, hogy a próféta történetét azok is ismerik, akik nem különösképpen ismerik a Bibliát, azonban üzenetét még akkor is megértik, ha nem vallják magukénak a keresztyén értékrendet. |
In: Szécsi József Keresztény – Zsidó Teológiai évkönyv (Keresztény-Zsidó Társaság 2015), 45-59 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 83-96 A keresztyének társadalmi felelősségéről Péter első levele az ún. házitáblákban beszél, amelyek a levél második részét képezik (2,11– 4,11). Ezekben az intelmekben összefoglalja azokat az erkölcsi elveket, illetve magatartásformákat, amelyek a keresztyének felelős életvitelére vonatkoznak. Az erkölcsi tanításokat csak akkor érthetjük helyesen, ha figyelembe vesszük azt a szövegkörnyezetet, amelybe a levélíró beágyazta azokat. |
In: Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (2015), 42-55 |
In: Baráth Béla Levente Hittel és humorral. Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 83-90 |
In: Igazság és élet 9 (2015), 269-275 Péter és János csodát tesz, amiért a tanács elé viszik őket, de ők félelem nélkül vallják meg, hogy Jézus Krisztust ismerve nem tehetnek mást, csak hirdetik őt és csodát is tesznek a segítségével. Semmit sem tudnak velük tenni, elengedik őket, a küldetés tehát eredményesen zárult. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 7-30 A minák, illetve talentumok példázata Istenről, illetve a mennyek országáról szól. De vajon ez kötelezően azt is jelenti, hogy Istenről is szól? Vajon a nemes ember, aki azt mondja magáról, hogy könyörtelen ember, mert behajtja azt is, amit nem fektetett be, és learatja azt is, amit nem vetett el, tényleg Istenre vonatkoztatandó allegorikusan? A példázatok jelenlegi kontextusát az evangéliumok eszkatologikus példázatai képezik, főként Máté evangéliuma esetében. De hogyan változik a példázatok olvasata, ha azokat az 1. |
In: Református Szemle 108 (2015), 359-370 |
In: Ungvári Zrínyi Imre Az élet gondnokai és az ember szabadsága (Egyetemi Műhely Kiadó 2015), 71-79 |
In: Igazság és élet 9 (2015), 359-368 |