Előadásunk egyház és állam viszonyrendszerét kívánja feltárni Dietrich Bonhoeffer értelmezésében (1906 – 1945). Etikai gondolkodásának az egysége Krisztusra épül: mind az egyház, mind az állam az Ő uralma alatt áll. Isten parancsának négy mandátumon keresztül kell megvalósulnia a világban, melyek a házasság (család), a munka (kultúra), a mindenkori politikai kormányzat, valamint az egyház.
A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2016
In: Ungvári Zrínyi Imre Identitás, konfliktus és politikai közösség 30 (Pro Philosophia -Egyetemi Műhely Kiadó 2016), 161-182 |
In: Református Szemle 109 (2016), 191-201 |
In: Selderhuis, Herman, Huijgen, Arnold Calvinus Pastor Ecclesiae (Vandenhoeck & Ruprecht 2016), 423-434 If we compare the Chrysostom-quotations found in the 1559 edition of Calvin’s Institutes with the original Greek texts by John Chrysostom we encounter significant textual differences. Concerning the doctrine of free will there are about 10 quotations of or references to Chrysostom in the Institutes, and in most cases Calvin puts these in unfavourable light. |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város : válogatás a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciáin elhangzott előadások anyagából (Károli Gáspár Református Egyetem 2016), 280-288 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 135-165 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 79-98 |
In: Ungvári Zrínyi Imre Identitás, konfliktus és politikai közösség (Egyetemi Műhely Kiadó - Pro Philosophia - Bolyai Társaság 2016), 143-160 |
In: Református Szemle 109 (2016), 169-190 |
In: Benyik György Gyűlölet és kiengesztelődés (JATE Press 2016), 63-89 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 7-27 Joggal feltételezhetjük, hogy az Ézs 10,16–19 verseit eredetileg nem erre a helyre írták. A perikópa egy Izrael elleni prófécia része volt. Ezt a hipotézist erősítik meg a szerző által használt metaforák, a szöveg intertextuális kapcsolatai más, Izraelre vonatkozó próféciákkal, illetve a perikópa környezetéből gyűjtött információk is. A relokalizáció révén az Ézs 10,16–19 eredeti értelme megváltozott: az ítélet, amely korábban Izraelre vonatkozott, Asszíria-ellenes beszéddé alakult, azaz azon hatalom ellen fordult, akin keresztül JHVH egykor a saját népe feletti ítéletét hajtotta végre. |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás témaköréből (Károli Gáspár Református Egyeteme - L'Harmattan Kiadó 2016), 35-41 A tanulmány a Dániel könyvében fellelhető feltámadás gondolatát teszi vizsgálat tárgyává. Az Ószövetség-tudományban általánosan elterjedt az a vélemény, mely szerint a személyes feltámadás gondolata először a Dániel könyvének apokaliptikus szakaszában jelenik meg. A konszenzus szerint tehát Dániel könyve Izrael túlvilághitének gyökeres változásáról tanúskodik. |
In: Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 128 (2016), 64-82 This study argues that Isa 10,16–19, located in the context of the anti-Assyrian prophecy, provides essential clues in understanding the formation of the book of Isaiah. While current research often takes this text as a late redactional composition, it is more reasonable to argue that the pericope was relocated by the editors from a prophecy originally threatening Israel with destruction. This level of meaning is endorsed by the specific metaphors used, as well as arguments from the context, most notably vv. 20–23, which still regard vv. 16–19 as an anti-Israel text. |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 19-38 |
In: Református Szemle 109 (2016), 76-79 A doktori dolgozat a bibliai történetek szorongás csökkentő hatását vizsgálja kisgyermekkorban. A kommunikáció mint elemi egyéni és közösségi létforma, szorongás fajtái és formái, a kisgyermekkor krízisei és szorongásra okot adó eseményei mind kapcsolatban vannak egymással, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon a sok-sok generáción át hallgatott bibliai szöveg rendelkezik-e a kisgyermekek számára szorongáscsökkentő hatással. A válasz meglepő, és tulajdonképpen természetes, az általa megnyitott úton pedig érdemes járni. |
In: Igazság és élet 10 (2016), 471-484 |
In: Szávay László, Gér András László, Jenei Péter Hegyen épült város. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás témaköréből (L’Harmattan Kiadó 2016), 313-319 |
In: Református Szemle 109 (2016), 523-541 |
In: Balázs Mihály, Bartók István A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750) (2016), 289-302 |
In: Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, Luffy Katalin, Száraz Orsolya In via eruditionis. Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére (Debreceni Egyetemi Kiadó 2016), 315-324 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 99-115 |
In: Sepsi Enikő Studia Caroliensia: Nyelv, Kultúra, Identitás: A Károli Gáspár Református Egyetem 2015-ös évkönyve (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2016), 202-213 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 29-40 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 61 (2016), 176-185 |
In: Korunk 27 (2016), 104-108 |
In: Református Szemle 109 (2016), 401-418 This paper is the second part of a three-piece series, concerning the question of dichotomy and trichotomy. The semantic analysis of the biblical terms was published in an earlier issue of the Református Szemle (2015/3). The present paper presents an introduction on the importance of theological anthropology and the anthropological approach of most important authors from the Early Church. It will be followed by another paper presenting a few anthropologies from the Reformation era and 20th century |
In: Igazság és élet 10 (2016), 373-385 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 260-275 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 294-311 |
In: Református Szemle 109 (2016), 55-67 |
In: Nyerges Judit, Verók Attila, Zvara Edina MONOKgraphia: Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára (Kossuth Kiadó 2016), 533-540 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 119-132 |
In: Kovács Ábrahám Reformed Churches Working in Unity and Diversity (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2016), 103-104 |
In: Református Szemle 109 (2016), 279-331 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 7 (2016), 43-78 |
In: ME.DOK 2016 (2016), 63-77 |
In: Keresztény Magvető 122 (2016), 3-18 |
In: Református Szemle 109 (2016), 37-54 |
2015
In: Veress Károly Intézmény, lázadás, ethosz: Közelítések a bürokratikus hatalomhoz 28 (Egyetemi Műhely 2015), 227-242 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 239-248 Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan vett részt benne, mégpedig a protestáns szövetség oldalán, és aki ismeri a harmincéves háború mindennapjait, az jól tudja, hogy akkor épp nem volt divat toleránsnak lenni. A korabeli gyakorlatot megcáfolva, Bethlen Gábor mégis toleráns volt nemcsak a római katolikus egyház, hanem a különféle más felekezetek, sőt kisebb vallási csoportosulások irányában is. Erre kötelezte őt az erdélyi gyakorlat és a józan ész. |
In: Biblische Notizen 167 (2015), 113-129 In den modernen westlichen Kulturen wird Rache mit Selbstgerechtigkeit, mit Zorn und Gewalt assoziiert. Davon unterscheidet sich das alttestamentliche נקם, das zunächst ein rechtlicher Ausdruck ist und für die gerechte, dem Verbrechen entsprechende Bestrafung steht. Jedoch kennt das AT für die Wiederherstellung der Gerechtigkeit zahlreiche Verben, sodass die Frage entsteht, ob das Verb נקם einen besonderen Nebenklang hat. Dieser Artikel versucht die Nuancen der Wurzel aufzuzeigen und ihre Bedeutung von anderen Verben abzugrenzen. |
In: Péntek János, Salat Levente, Szikszai Mária Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között 1 (Ábel 2015), 245-252 A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns gyakorlati teológia irodalmának bibliográfiai anyagát összesíti. A közlésre kerülő bibliográfia jelzésértékűnek is tekinthető jellemvonást mutat. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 177-191 A milánói rendelet latin és görög szövegváltozatai, a közösség tulajdonjogának elismerése, illetve a megfogalmazás módja és hangsúlyai tizenhét évszázad távlatából is tanulságosak. Ez tehát a tulajdonképpeni restitutio ad institutionem, ti. nem csupán az intézménynek (ad institutum) történő, hanem legalább annyira az okulásunkra (ad institutionem nostram) szolgáló helyreállítás. Sőt: helyreigazítás. |
In: szerk. Gáborjáni Szabó Botond, Oláh Róbert Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem (2015), 416-430 |
In: Ungvári Zrínyi Imre Az élet gondnokai és az ember szabadsága (K. N. 2015), 149-169 |
In: Református Szemle 108 (2015), 117-136 |
In: Baráth Béla Levente Hittel és humorral. Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2015), 83-90 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 99-119 Ebben a dolgozatban azokat az unitárius homiletikai kiadványokat mutatom be röviden, amelyek 1861 és 1918 között jelentek meg. Elsősorban prédikációkról és az ezeket összesítő gyűjteményekről lesz szó. Ezek nyomtatásban jelentek meg az erdélyi és magyarországi unitáriusok kiadásában. Szándékom pedig az, hogy ezek által bepillantást nyerjünk a kiválasztott korszak történéseibe, de nemcsak az egyháztörténeti jelentőségűekbe, hanem az azokat előidéző szellemi-lelki tevékenységekbe is. |
In: Református Szemle 108 (2015), 277-277 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 6 (2015), 31-68 Ebben a tanulmányban a Gal 2,15–4,7 exegézisén keresztül kívánjuk bemutatni a törvény és a Krisztusba vetett hit közötti kapcsolatot, megkeresve azokat a pontokat, amelyek segítségünkre lehetnek e kettőről szóló bibliai tanítás dogmatikai és etikai értelmezésében, illetve alkalmazásában. Bár tudjuk, hogy a hit és törvény viszonyát nem csupán A galatákhoz írt levél tárgyalja, ugyanis ennek jelentős párhuzamai vannak például A rómaiakhoz írt levélben, e tanulmány keretében csak A galatákhoz írt levél fentebb jelzett szakaszaival van módunk foglalkozni. |
In: Zsuzsanna Gerner, László Kupa Ein ethnisches Leporello: Exemplifizierung ethnischer Kooperationen aus Mitteleuropa (2015), 78-90 |