Az állam és a vallási közösségek elválasztott működése mellett is számos gyakorlati kérdésben az egyházjog és az állami jog tudomást vesz egymásról, esetenként figyelembe veszik egymás szabályait, sőt vannak példák arra is, hogy recepció által az egyházjog állami jogot, az állami jog pedig egyházjogot fogad be. Ezen esetek a jogtechnikai érdekességen túl elvi kérdéseket is felvetnek. A tanulmány a katolikus egyház univerzális belső jogrendszere és elsősorban a magyarországi szabályozás viszonyát tárgyalja.
Vegyes
1989 után Románia, a román állam megpróbálta rendezni az egyházakkal való viszonyát. Ennek megfelelően már az 1991-es új Alkotmányban szabályozta a vallásszabadságot és az egyházak jogállását, melynek alapja a felekezetek autonómiájának az elismerése. Jelen tanulmány az állam és egyház meglehetősen összetett viszonyát mutatja be, valamint a Romániában elismert egyházak jogállását. Az állam és egyház viszonya alapvetően alkotmányjogi jellegű, hiszen szervesen kötődik olyan alapjogokhoz, mint a lelkiismeret-szabadság, a kifejezés- és szólásszabadság, valamint a vallásszabadság.
A könyv elméleti keretben elemzi a média és a politikai rendszerek közötti viszonyt. A szerzők tizennyolc európai és amerikai demokrácia médiaintézményeire vonatkozó felmérés alapján jelölik ki a médiarendszerek három legfőbb típusát és azokat a politikai változókat, amelyek kialakulásukat megszabták. A három típus: a polarizált pluralista, a demokratikus korporativista és a liberális.
A kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában. Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség.
Oldalak
