Kiss Jenő

A lelkigondozási gyakorlat célja, hogy a gyakorló teológus megismerje mentora lelkigondozói gyakorlatát és szemléletét; tanulja a kapcsolatteremtést és a bizalomépítést, illetve a kapcsolat és a bizalom fenntartását; gyakorolja a megelőző lelkigondozást; alkalmazza a már elsajátított pojmenikai ismereteket, begyakorolja és megerősítse a szakmai és személyes lelkigondozói kompetenciákat; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépítse ezt a tanulási formát a szakmai identitásába.

A gyakorló teológiai hallgató beletanul a gyülekezeti igehirdetésbe. Ennek érdekében megismeri a gyülekezeti igehirdetést vezérlő elképzelést, begyakorolja a gyülekezeti igehirdetés különböző formáit, tudatosítja magában azok jellegzetes szerepét a gyülekezet gondozásában, meglátja a különböző igehirdetési formák közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat. Alkalmazza a korábban elsajátított írásmagyarázati és homiletikai elméleteket, gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.

A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik a gyülekezeti igehirdetés különböző formáival és betekintést nyer azok jellegzetes szerepébe, dinamikájába és a közöttük lévő összefüggésekbe. Alkalmazza az elsajátított homiletikai és írásmagyarázati elméleteket; begyakorolja és megerősíti írásmagyarázati és homiletikai kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.

Az előadások bemutatják a lelkigondozói kapcsolat, illetve beszélgetés szakmai és személyi aspektusait.
Elsőként leírják a lelkigondozói beszélgetés elméletét. Ennek érdekében ismertetik a releváns nyelvelméleteket (mediális nyelvhasználat, dialogikus nyelvfilozófia, a legfontosabb kommunikációs módozatokat (verbális, nonverbális, paraverbális), a releváns kommunikációs elméleteket (a kommunikáció különböző szintjeit, a tranzakcióanalízis koncepcióját) és a kommunikáció dinamikáját.

A reformáció fontossá tette a személyes hitvallást és a személyes kapcsolatot Istennel, Jézus Krisztussal. Az ember kilép a tömegből, és egyéni felelősséget visel hitéért, református identitásáért. Ennek immár fél évezrede. A konferencia szekciós beszélgetése arra keresi a választ, hogy milyen funkciót töltött be egykor és tölt be ma a katekézis a református identitás alakításában?

Az előadás rámutat azokra az alapvető teológiai és filozófiai nézetekre, amelyek a teremtett ember kapcsolati lényként definiálják és megkeresi, hogy milyen következményeik vannak ezeknek a nézeteknek a lelkigindozásra.

Az előadás Thomas Long 1988-ban megjelent Preaching and the literary forms of the Bible című könyvét mutatja be és gondolja tovább.

A holarchikus szemlélet a világot rétegzett világnak tekinti. Ez érvényes az egyházra is. Az egyének (személyek) hozzájárulnak a „csapathoz” (presbitérium, gyülekezet), a csapa a maga rendjén az egyénekből táplálkozik, és ugyanakkor hozzájárul a nagyobb egész, az egyház jóvoltához és küldetéséhez. Ezt a folyamatot mutatja be az előadás úgy, hogy az egyént és a gyülekezetet a részvételre (participácíó)  motiválja, ami hozzájárul az egyház megújulásához.

Scoul acestui curs este fundamentarea teoretică al consilierii spirituale creștine, definirea locului și profilului disciplinei în cadrul teologiei practice, prezentarea curentelor principale din domeniul poimenicii, al psihologiei generale și cel al psihologiei religiei din secolele XX-XXI.

Pages

Subscribe to Kiss Jenő