Kiss Jenő

A második féléves lelkigondozási gyakorlat célja, hogy a gyakorló teológus tanulja a kapcsolatteremtést és a bizalomépítést, illetve a kapcsolat és a bizalom fenntartását; lelkigondozóként segítsen egy-egy bajba jutott embernek vagy családnak; alkalmazza a már elsajátított pojmenikai ismereteket, gyakorolja be és erősítse meg szakmai és személyes lelkigondozói kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és építse be ezt a tanulási formát a szolgálatába.
A gyakorló teológiai hallgató ennek érdekében:

A lelkigondozási gyakorlat célja, hogy a gyakorló teológus megismerje mentora lelkigondozói gyakorlatát és szemléletét; tanulja a kapcsolatteremtést és a bizalomépítést, illetve a kapcsolat és a bizalom fenntartását; gyakorolja a megelőző lelkigondozást; alkalmazza a már elsajátított pojmenikai ismereteket, begyakorolja és megerősítse a szakmai és személyes lelkigondozói kompetenciákat; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépítse ezt a tanulási formát a szakmai identitásába.

A gyakorló teológiai hallgató beletanul a gyülekezeti igehirdetésbe. Ennek érdekében megismeri a gyülekezeti igehirdetést vezérlő elképzelést, begyakorolja a gyülekezeti igehirdetés különböző formáit, tudatosítja magában azok jellegzetes szerepét a gyülekezet gondozásában, meglátja a különböző igehirdetési formák közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat. Alkalmazza a korábban elsajátított írásmagyarázati és homiletikai elméleteket, gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.

A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik a gyülekezeti igehirdetés különböző formáival és betekintést nyer azok jellegzetes szerepébe, dinamikájába és a közöttük lévő összefüggésekbe. Alkalmazza az elsajátított homiletikai és írásmagyarázati elméleteket; begyakorolja és megerősíti írásmagyarázati és homiletikai kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.

Az előadások bemutatják a lelkigondozói kapcsolat, illetve beszélgetés szakmai és személyi aspektusait.
Elsőként leírják a lelkigondozói beszélgetés elméletét. Ennek érdekében ismertetik a releváns nyelvelméleteket (mediális nyelvhasználat, dialogikus nyelvfilozófia, a legfontosabb kommunikációs módozatokat (verbális, nonverbális, paraverbális), a releváns kommunikációs elméleteket (a kommunikáció különböző szintjeit, a tranzakcióanalízis koncepcióját) és a kommunikáció dinamikáját.

A reformáció fontossá tette a személyes hitvallást és a személyes kapcsolatot Istennel, Jézus Krisztussal. Az ember kilép a tömegből, és egyéni felelősséget visel hitéért, református identitásáért. Ennek immár fél évezrede. A konferencia szekciós beszélgetése arra keresi a választ, hogy milyen funkciót töltött be egykor és tölt be ma a katekézis a református identitás alakításában?

Az előadás rámutat azokra az alapvető teológiai és filozófiai nézetekre, amelyek a teremtett ember kapcsolati lényként definiálják és megkeresi, hogy milyen következményeik vannak ezeknek a nézeteknek a lelkigindozásra.

Pages

Subscribe to Kiss Jenő