Lord Actonnak tulajdonítják azt a mondást, miszerint az egyház gyakran akkor panaszkodik az üldözés miatt, amikor nem üldözhet másokat. Az 1989-es fordulat és az azóta bekövetkezett változások több tekintetben is hasonlíthatóak a 313-as Milánói Rendelet nyomán "konstantini fordulatnak" nevezett eseménysorozathoz. E folyamat szélsőséges értelmezéseitől egyenlő távolságot tartva meg kell állapítanunk, hogy Nagy Konstantin császár céljai között nem szerepelt sem a keresztyénség önzetlen felkarolása, sem pedig annak végérvényes megrontása. Mindazonáltal nemcsak az ún.ariánus vagy éppen donatista konfliktusok köszönnek vissza korunk lelkipásztori nemzedékeinek közösségi és lelki válságaiban, hanem az igehirdetéseink hangsúlyeltolódásai is jelzik: az új idők új dalait nagyon nehéz tiszta hangon énekelni. Némelyiket pedig nem érdemes, annak viszont súlyos ára lehet. Vajon miért fogalmaz 382-ben, az immár államvallássá tett keresztyénség harmadik évében Nazianzoszi Gergely, a kiváló igehirdető ekképpen: "még nem láttam zsinatnak jó végét?"