2024. április 7–13 között intézetünk negyedik évfolyama, Dr. Kató Szabolcs Ferencz tanár úr vezetésével Pápa városába látogathatott el. A rövid, egyhetes tanulmányi mobilitásunk fő témája, vezérfonala egy nagyon érdekes és tanulságos kérdéskör volt: „Fókuszban a gyülekezet.” Nyugodt szívvel és nagy örömmel mondhatjuk el, hogy egy feltöltő, képességeinket és kompetenciáinkat fejlesztő utazást tudhatunk magunk mögött.

Már vasárnap, április 7-én megérkeztünk abba a városba, ahol híres költőnk, Petőfi Sándor is eltöltött néhány évet. Itt alkotta első költeményeit is, és úgy fogalmazott, hogy „…itt némileg csillámlani kezdett szerencsecsillagom.”. Megérkezve Pápára minket is magával ragadott a város egyszerűsége, de mégis szívet-lelket melengető szépsége és éreztük, hogy egy igen tartalmas hétnek nézünk elébe. Dr. Balla Ibolya, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektorhelyettese nagy örömmel és készséggel fogadott bennünket és elfoglalhattuk szállásunkat az akadémia bentlakásában.

Minden reggel áhítaton vettünk részt, így is részesei lehettünk a Pápai Teológia életének. Már hétfőn délelőtt a magyarországi gyülekezeti élet és istentiszteleti gyakorlat volt a középpontban, hiszen részt vettünk Dr. Barta Zsolt, a Gyakorlati Teológiai Intézet vezetője által vezetett „Istentiszteleti gyakorlat” című óráján, ahol a Teológia egyik diákja végzett szolgálatot, az istentisztelet után pedig közösen kiértékeltük a szolgálatát, a hiányosságokra és az erősségekre egyaránt figyelve. Számunkra az egyik legtanulságosabb látogatott szeminárium volt, hiszen jó volt már az első napot egy istentisztelettel indítani és érdekes felismerés volt, hogy a felvezető/összekötő szövegeket (énekek bejelentése, adakozásra való felhívás) hogyan és miért érdemes Isten igéjével gazdagítani.

Az istentisztelet után a városban néztük meg a nevezetesebb épületeket, helyeket (főtér, Ótemplom, a Református Kollégium hajdani bentlakása), és egy tisztább képet kaphattunk a városról, érdekes anekdotákat és történeteket hallgatva, drs. Sárközi Gergely Antal vezetésével. Az este folyamán pedig a pápai teológusok egy zsíroskenyérestre hívtak meg bennünket, ahol nagyon jó, kötetlen beszélgetések alakultak ki, és jobban megismerhettük a pápai diákokat és tanárokat egyaránt.

A keddi napot a régió és annak történelmének megismerésére szántuk, így az első fő célpontunk a Tihanyi Apátság volt. A Balaton csodálatos kékségét kiegészítette, csodálatosabbá varázsolta a gyönyörű, I. András király, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére 1055-ben alapított bencés apátság. Betekintést nyerhettünk közelebbről is a bencés szerzetesek mindennapjaiba, életvitelébe, lelkiségébe, megismerve Tihany és környékének történelmét is. Ezután utunk a Szigligeti Várba vezetett melyet méltán neveznek a Balaton várának is, ahol szintén a történelmi és helytörténeti tudásunk gyarapodott. A vár története a 13. század első feléig nyúlik vissza és érdekessége, hogy az egyetlen olyan vár, amely a török időkben egyszer sem hordozta magán az oszmán jeleket. Megismerhettük azt is, hogy a várvédő katonák hogyan éltek, milyen ételeket ettek, miket ittak, milyen fegyvereik voltak és hogyan sikerült annyi időn keresztül függetlennek maradniuk.

A szerdai napot ismét az Akadémián töltöttük, folytattuk a témánkban való elmélyülést. Délelőtt Dr. Kocsev Miklós tartott egy előadást a Magyar Református Egyház misszióiról és azok fontosságáról működéséről, délután pedig szintén ő tartott egy nagyon érdekes előadást arról, hogy mi lelkészek hogyan tudunk megfelelően „Az Élő Ige követségében járva” jelen lenni a gyülekezetben. Ezután pedig az otthonórán vettünk részt, amelyet Dr. Barát Julianna vezetett és lélekben és hitben is egy közösségként épülhettünk vendéglátóinkkal. Csütörtökön délelőtt szintén órákra mentünk. Szabadon választhattunk, hogy Dogmatika, Apologetika vagy Poimenika előadásokon veszünk részt.

Folytatva a környék történelmének felfedezését, elutaztunk Győrbe. A város szépsége már első látásra lenyűgözött. Meglátogattuk a zsinagógát és a Nagyboldogasszony-székesegyházat, ahol megtekinthető Szent László király hermája (fej-ereklyetartója) is, Boldog Apor Vilmos, Győr vértanú püspökének sírjával szemben. Ezután pedig a Várkazamata-Kőtárat látogattuk meg, ahol az egyik legértékesebb darab egy római kori oltárkő, amelyen a római vallás valamennyi istenének tett áldozatról olvashattunk.

Pénteken pedig a Pannonhalmi Főapátságot látogattuk meg, ahol arról is értesültünk, hogy 996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén és ezután kezdték el az apátság építését, majd pedig 1514-ben főapátsággá vált. A bazilika és a könyvtár is lenyűgöző volt. Igazán átérezhettük a pannonhalmi bencések lelkiségét. Külön öröm volt, hogy az apátságot egy régi jó barátunk, Szilágyi István mutatta meg nekünk, aki Intézetünkben végzett, és egy évet töltött el az apátság ökumenikus lelki-teológiai programjában.

Egyszerre elfáradva és feltöltődve indultunk hazafelé. A tanulmányi mobilitás során sok tapasztalatot szereztünk, és bár mozgalmas utazás volt, igyekeztünk lelkiekben is erősödni, gyarapodni, megismerve a Magyar Református Egyházat és annak működését. Isten áldása kísért egész héten, akinek mindenért hálát adhatunk.

Sánta Richárd
IV. éves teológiai hallgató