2024. dec. 9-én sikeres habilitációs vizsgát tett a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen (DRHE) Intézetünk oktatója, Balogh Csaba. Dolgozatának címe: Ókori közel-keleti szövegek az ószövetségi Izrael történetéhez.

Az európai akadémiai világban az egyetemi oktatásban résztvevő tanárok oktatási és kutatási készségeiket egy habilitációs eljárás során bizonyítják, amely rendszertől függően egy dolgozat benyújtásából és szakbizottság előtt tett vizsgából áll. A jelenlegi jogszabályok értelmében Romániában a professzori cím elnyeréséhez szükséges a habilitációs eljárás. Így Intézetünk tanárának, Balogh Csabának, sikeres vizsgája nemcsak egy akadémiai karrier kiemelkedő pontjának tekinthető, de intézményi jelentőséggel is bír.

Az ószövetségtudományok témakörében benyújtott dolgozat közel tizenhárom éves alkotói munka gyümölcse. Egyszerre tantermi segédanyag és a kutatók munkáját segítő kritikai szövegkiadás. Az Ószövetség világának megértését, az ókori Izráel társadalmának és történelmének tágabb összefüggésben való vizsgálatát nagyban segíti, ha egy pillantást vetünk a környező népek írásos hagyatékára. A Bibliában megjelenő népek, nevek, események, jelenségek, képzetek stb. sok esetben felbukkannak ókori közel-keleti szövegekben. Ezek legtöbbje azonban csak az idegennyelvet beszélő olvasó számára hozzáférhető; a magyarul elérhető anyag szórványos és esetlegesnek mondható. Ezt a hiány kívánja betölteni az Ókori közel-keleti szövegek az ószövetségi Izrael történetéhez című habilitációs tézis, amely a kánaáni régióhoz majd az ott formálódó Izráelhez-Júdához a fenti szempontok szerint kapcsolódó akkád ékírásos szövegek magyar fordítását kínálja rövid bevezetővel és bő jegyzetanyaggal. Az azonos irodalmi korpuszokhoz tartozó szövegeket informatív bevezető tanulmányok előzik meg, ill. a magyar fordítást a szövegek akkád nyelvű átírása kíséri bő jegyzetanyaggal, amely a szerző filológiai ismeretinek gyümölcse. A magyar szöveg a Biblia világa iránt érdeklődő olvasónak jelent tájékozódási pontot, a kritikai kolláció pedig a kutatók számára kínál tudományos alapot, amelyben annál értékesebbek a lábjegyzetekben található filológia megjegyezések. A munka Balogh Csaba munkásságának ért terméke, hiszen az oktató időről-időre hirdette meg fakultatív tárgyként az akkád nyelvet, ahol szakszeminárium keretén belül vezette be az érdeklődőket az asszirológia világába. Ezen kívül is számos publikációban értekezett egy-egy az Ószövetség számára releváns akkád szövegről, legyen szó a Jeruzsálemet érintő Amarna-levelekről vagy fogságba kerül zsidók adminisztratív szövegeiről. A habilitáció ezekre az előmunkálatokra támaszkodva állt össze, amely a Kr.e. 15. századtól kezdődően a 6. századdal bezárólag tartalmaz szövegeket.

A habilitásciós vizsga része volt ezen kívül két nyilvános előadás is. Az első egy tantermi előadás volt, amely az oktató egy létező kurzusához (Problémás ószövetségi textusok) kapcsolódik Exkluzívizmus, intolerancia és az Ószövetség világa címmel. Az előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy a sokszor intoleránsnak és kirekesztőnek tűnő Ószövetség és tk. az egész Közel-Kelet világában törekedtek a vallási képzetek megfeleltetésére. A főisteneket sok esetben azonosították egymással szerződésekben, jogi szövegekben, hogy egy közös alapot teremtsenek a különböző népek számára. De az Ószövetségben is találunk ilyen szöveget. A Zsolt 14 majdnem szó szerint megegyezik a Zsolt 53-mal, azzal a nagy különbséggel, hogy az első a Jhwh istennevet használja, míg a másik az elohím megnevezést. A zsoltár valószínűleg egy általános „sablon” az imádságra nézve, ahol az elohím-mal jelölt helyen az éppen aktuális isten nevét be lehetett tetszőlegesen helyettesíteni. Ezek a példák azt mutatják, hogy bár kétségtelenül vannak az Ószövetségben az idegen kultúrákkal szembeni elutasító hangok, de jelen van egy másik viszonyulás is, amelyet a mai szóhasználattal élve, toleranciának is lehetne nevezni

A másik elhangzó előadás egy angol nyelven megtartott tudományos értekezés (The composition of the Hezekiah-narratives (2Kings 19–20//Isaiah 36–39) in the light of empirical data), amely az Ézs 38 és a 2Kir 20 közötti különbségekre kereste a magyarázatot. A nyelvészeti megfigyelések alapján kirajzolódott egy meggyőző kép a két szöveg relatív viszonyáról. Úgy tűnik, hogy az Ezékiás király betegségéről szóló epizód (Ézs 38,1–6) később került az eredeti szövegösszefüggésbe, amely nem a nap napórán történő visszatéréséről, hanem a napként megnevezett asszír király visszatéréséről tudósított.

A habilitációs bizottság az előadások végeztével összeült és egyhangú pozitív döntéssel fogadta Balogh Csaba oktatót a DRHE habilitált doktorai közé. Baráth Béla, a DRHE rektora, köszöntőjében fontos kapcsolatépítő eseménynek nevezte az eseményt a két intézmény között, amely nemcsak a habilitált doktornak fontos, hanem mindkét intézmény számára stratégiai jelentőséggel bír. Az alkalmon a KPTI részéről 10 kolléga és munkatárs vett részt. A KPTI akadémiai közössége örömét fejezi ki, hogy egyik kiváló oktatója eddigi tudományos munkájának csúcsára ért és tevékenységével a magyar tudományosság művelésén túl az erdélyi lelkészképzésben is felhasználható alapmunkát tett le az asztalra. Gratulálunk a megszerzett habilitációs címhez és köszönjük az oktatásért folytatott munkát!