Ha a felújítási munkálatok, költözések vagy az év eleji zsúfoltság miatt eddig nem éreztük, 2015. október 12-én este, az elsőévesek számára rendezett beavató-esten megtapasztalhattuk, hogy visszatért az élet az Intézet falai közé. Megint érezhetővé vált, az idei tanévben talán először az, amiről annyit beszélünk, amivel kapcsolatban elvárásaink vannak, amivel annyi célt elérünk, ami annyiszor akadályoz elképzeléseinkben, ami olyan sokszor erőt ad, vagy amiben olyan sokszor csalódunk: a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet közösségének élete.

Közösségi élet. Olyan közösség ez, amelynek összetétele minden évben változik. Mert minden nyáron elballag a teológiáról – és így közösségünkből is – egy évfolyamnyi ember, de ősszel új arcokkal, új hangokkal, új személyiségekkel ismerkedhetünk meg.
Ennek az idei ismerkedésnek volt első lépése a beavató-est, melynek keretében a teológusok „hivatalosan” is közösségükbe fogadták az újonnan érkezetteket. A „hivatalos” persze nem véletlenül került idézőjelek közé: eredeti jelentésétől kissé eltérően kell értelmezni, ugyanis inkább a bentlakási közösség írott vagy íratlan szabályaiba, a teológusok poénjaiba, a közösségi életmódba való beavatást fedi. Mindez a tavaly végzett társaink, Bedő Judit Boróka és Kelemen Attila Csongor gyakornokok levelein keresztül, a Teológus-tízparancsolat, közös versírás és játékok által történt. Az estet fergeteges nevetések, tomboló tapsviharok és egy kis meghatottság is fűszerezte.

A kötött program után a közösségi élet nem akart még lefeküdni. A hosszú nyári szünet után végre felpezsdülhetett, így két gitár, egy hegedű és sok énekhang társaságában belenyúlt az éjszakába, népdalokkal meg könnyűzenével átölelte az elsőéveseket és minden visszaérkező teológust.

Köszönjük az ifjúsági elnökségnek és minden szervezőnek, hogy életre keltették közös otthonunkat és felpezsdítették közös életünket!

Antal Enikő teológiai hallgató