Első hallásra a ’varázslás’ olyan fogalom, amelyre önkéntelenül rávágjuk: „Ehhez semmi közöm.” Hisz nem idézek szellemeket, nem főzök bájitalokat, nem mormolok titkos formulákat. Ha azonban a ’varázslást’ mentális diszpozícióként értjük – a valóság önös érdekű manipulatív befolyásolásának vágyaként –, akkor egyszerre közel kerül, kísértésként ismerős lesz. Lelki magva ugyanis az az igény, hogy a dolgok ne úgy legyenek, ahogy vannak, hanem úgy, ahogy én akarom – és hogy ehhez titokzatos, kerülő utakat találjak. Nem kérni, hanem befolyásolni. Nem elfogadni, hanem kikényszeríteni.
bálványimádás
Minden ember bolonddá lesz tudomány nélkül… Mondhatnám azt, hogy a teológiai oktatás egyik szép jelmondata az, amely Jeremiás próféciájában itt megfogalmazódik. Hiszen a tudomány, a daʿat itt az Isten megismerését jelenti. De egy olyan bátorítás is, amelybe igehirdetőként ezen az istentiszteleten én magam is szeretnék belekapaszkodni. Mert egy olyan szövegrész alapján kell prédikálnom, amely az igehallgató gyülekezettől különös odafigyelést igényel. De ezért nem fogok elnézést kérni.
