- HU
- EN
- RO
Kortárs homiletikai útmutatás a Lyman Beecher Lectures előadásaiban
A Lyman Beecher Lectures néven ismert előadássorozat 1871 óta a protestáns homiletika legkiválóbb szakembereinek ad lehetőséget arra, hogy kifejtsék homiletikai tanításaikat. A Yale Egyetem Teológiai Főiskoláján évente megrendezett előadások névadója Lyman Beecher egykori presbiteriánus (református) lelkész, teológus, a 19. század egyik legjelentősebb igehirdetője volt. Az ő tiszteletére létrehozott alapítvány évről évre azokat a homiletikusokat kéri fel előadásokat tartani, akik az alapító okirat szerint „bármely keresztény felekezet evangéliumi lelkületű lelkészei, s akiknek munkássága figyelmet érdemel”. A Yale Egyetem repozitóriumának köszönhetően az előadások a nagyközönség számára is elérhetőek és tanulmányozhatók. Jelen kutatásban azt a célt tűztük ki, hogy az elmúlt évek előadásainak a szakszerű feldolgozása révén rámutassunk azokra az irányvonalakra, amelyek ma fellelhetők a kortárs homiletikában.
2. Kutatási kérdés
A kutatás fő kérdése az, hogy vajon milyen homiletikai tanítások, illetve útmutatások olvashatók ki a szakemberek tanításiból, illetve, hogy a homiletikai elméleteknek és a gyakorlati útmutatásoknak mi a relevanciája a magyar protestáns igehirdetés számára? Az előadások bemutatása és kritikai elemzése közben természetesen szem előtt tartjuk a mi sajátos (Kárpát-medencei, magyar protestáns) kontextusunkat is – a bemutatott elméleteket ilyen megközelítésből szemléljük.
3. A kutatás relevanciájának indoklása
Az előadássorozat másfél évszázados története alatt elhangzott előadások, illetve az azokból szerkesztett könyvek alapjaiban meghatározták az amerikai-, de közvetetten az európai protestáns prédikálás alakulását, hiszen olyan kiválóságokat kértek fel teológiai felfogásuk bemutatására, mint az itthon is jólismert Reinhold Niebuhr, Leslie Newbigin vagy Walter Brueggemann. Külön erénye a Lyman Beecher Lectures-nek, hogy néhány éve már nemcsak az egyesült államokbeli homiletikai szakembereket hívják meg tanításaik bemutatására, hanem már nemzetközi kitekintéssel európai, illetve más kontinensről származó szaktekintélyeknek is lehetőséget adtak a felszólalásra.
4. A kutatás módszere / kivitelezési formája
A kutatásban tehát kritikailag vizsgáljuk az elmúlt évek előadásaiban elhangzottakat, az idei, 2023-as előadástól kezdve haladva időben, visszafelé. Olyan nagynevű szaktekintélyek homiletikai útmutatásaival ismerkedünk meg, mint a lipcsei egyetem gyakorlati tanszékének professzora, Alexander Deeg, a Duke Egyetem egykori tanára, William H. Willimon, a Yale Divinity School tanára, Leonora Tubbs Tisdale, a Duke Divinity School egykori tanára, Charles Campbell, vagy a Perkins School of Theology homiletikusa, Alyce M. McKenzie.
A kutatásnak nóvum jellege van, hiszen a magyar homiletikai szakirodalom eleddig még nem foglalkozott a fent említett szakemberek munkásságával.
Mi magunk azért bátorkodunk a kutatás elkezdésére, mert a Debreceni Hittudományi Egyetemen 2016-ban megvédett doktori dolgozatunkban hasonló módszertan alapján dolgoztuk fel az Új Homiletika-mozgalom néhány szaktekintélyének homiletikai útmutatásait. Nem mellékesen, az akkor kutatott szakemberek is a Lyman Beecher Lectures előadói voltak: Fred B. Craddock 1978-ban, David Buttrick 1996-ban, Thomas G. Long 2006-ban, Eugene Lowry pedig 2009-ben. Az ő homiletikai felfogásuk iránt az elmúlt években komoly igény mutatkozott, hiszen számos konferencián, magyarországi református és evangélikus teológiai intézetben, illetve lelkésztovábbképzőn mutathattuk be munkásságukat.
5. A kutatás eredménye
A kutatás elsődleges eredménye egy szakszerű publikáció lenne, ahol az elmúlt évek legjelentősebb előadásairól születne egy elemzés. Természetesen, ha erre igény mutatkozna, akkor erről a kérdéskörről előadásokat is tartanánk a protestáns lelkészkéző intézményekben, illetve a lelkésztovábbképzőkön. A kutatás eredményeit mindenképpen beépítenénk a PTI magiszteri képzésébe, a Homiletika-szakszeminárium tantárgyon belül, ahol a kortárs homiletikai irányzatok bemutatásakor a legújabb eredményekről tudnánk beszámolni. Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi évek előadásainak a feldolgozása hozzájárulhat a kortárs homiletika jobb megismeréséhez és megértéséhez, és bennük inspirációra lelhetünk saját igehirdetésünk állandó jobbításához, vagy éppen sajátos értékeink jobb megbecsüléséhez! Az bizonyossággal elmondható ugyanis, hogy a Lyman Beecher Lectures előadásaiban feldolgozott témák nagy hatással voltak a protestáns homiletikai gondolkodás fejlődéséhez, és meghatározták az elmúlt évtizedek „nyugati” protestáns homiletikai felfogásának alakulását, bizonyíték erre az, hogy az előadók a legnevesebb teológiai főiskolák professzorai, számos homiletikai szakkönyv elismert szerzői voltak.