Egy prófétai elhívás- vagy megbízástörténetben az olvasó számára magától értetődőnek tűnhet az, hogy a későbbi küldetés előterében az Ézs 6,5-t a prófétai ajkak minősége foglalkoztatja. Arra való tekintettel, hogy a prófétálás a verbalitás szférájához tartozik, úgy vélnénk, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért éppen Ézsaiás ajka az, amely a JHVH-val való találkozás rendjén a rémült Ézsaiásnak az első eszmélés rendjén eszébe jut. Mi másról, mint az ajkakról lenne szó egy olyan küldetésben, amely az isteni üzenet szóbeli közvetítését fogja magában foglalni (vö. Ex 4,11–12; Jer 1; Ezék 2,8; 3,2). De ha úgy gondolnánk, hogy ezzel meg is oldottuk a kérdést, még mindig adósok maradnánk azzal a magyarázattal, hogy mit kereshet egy prófétai elhívástörténetben a „tisztátalan ajkú nép” gondolata, s miért beszél ugyanazon a síkon mindkettőről? Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy mi a tisztátalan ajak motívum jelentősége Ézs 6, illetve tágabb értelemben Ézsaiás próféta és könyve szempontjából.

Lásd még: https://www.academia.edu/82535597/