A LXX teológiája. Mítosz vagy valóság

Kató Szabolcs Ferencz: A LXX teológiája. Mítosz vagy valóság. In: Oláh Zoltán (szerk.): Fordításba rejtett teológia. LXX.Hu. Budapest: Szent István Társulat 2022. 2. köt. 167-187

A LXX-kutatás fellendülése óta aktuális egy LXX teológia megírása. Annak azonban, aki erre vállalkozik, számos kérdést kell megválaszolnia, vagy legalábbis bizonyos módszertani akadályokat tudomásul vennie. A LXX egy képlékeny fogalom, amely nemcsak a könyveinek számában ingadozik, hanem adott esetben egy könyvhöz több párhuzamos szöveget is kínál, több teológiai súlyponttal. A LXX teológiájának tehát mindenképp komparatívnak kell lennie, amely figyelembe veszi a legfontosabb variánsokat. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a LXX teológiának vázát végeredményben az ÓSZ teológia adja, éppen ezért a LXX teológiája nem egyéb, mint az ÓSZ teológiájának hellenista recepciója. Ezek a felismerések konszenzusnak számítanak azon kutatók körében, akik a LXX teológiáját kívánják felvázolni. A hagyományvonalak meghúzása azonban nemcsak az ÓSZ-től a görög fordításig terjedhet, hanem továbbvihető az ÚSZ felé. A fenti példák jól mutatják, hogy a LXX-ban az ÚSZ-ben is megfigyelhető tendenciákat vehetünk észre: pl. κύριος a felségnév használatában, a névteológia kapcsán vagy a feltámadás és a teremtés összekapcsolásában. Ha ez így van, indokolt lenne egy olyan LXX teológia megírása (is), amely nemcsak kiindul az ÓSZ-ből, de az ÚSZ-re is tekintettel van. Egy ilyen munkában helyet kaphatna egy-egy olyan fejezet, amely a tárgyalt jelenségeket szisztematikusan mutatja be a többi, már konszenzusnak számító tendencia mellett. Ezzel természetesen nem állítható, hogy a LXX az ÚSZ előképe lenne, és egy ilyen séma mentén kellene keresni az előkép-beteljesedés/kiteljesedés rendszerét. Sokkal inkább arról van szó, hogy mind az ÓSZ, mind az ÚSZ, mind a LXX a régióban lejátszódó teológiai gondolkodás fejlődésének lecsapódásai. Ez a fejlődés nem állt meg az ÚSZ-nél, hanem haladt a maga útján mind a rabbinikus irodalomban, mind a keresztyén dogmatörténetben. Mégis érdemes lenne egy átfogó képben egyesíteni azokat a puzzledarabokat, amelyeket a különböző iratok kínálnak fel nekünk, amely által jobban megértenénk a kisebb darabok kijelentéseinek különös hangsúlyait, újszerű kijelentéseit és valódi mondanivalójukat. A LXX teológiái minden bizonnyal jó szolgálatot fognak tenni ebben a munkában.