Küroszi Theodórétosz A görög betegségek orvoslása című munkájának jelen kötete újabb négy fejezetben mutatja be a keresztyén teológiának az ókori görög filozófiával és vallással folytatott párbeszédét. Szerzőnk Az ember természetéről szóló V. fejezetben a keresztyén teológiai és a filozófiai antropológia hasonlóságairól és különbözőségeiről értekezik. Betekintést nyerhetünk az akarat szabadsága, a felelősség és a szükségszerűség közötti össze-függések, valamint a lélek eredetének és mibenlétének rejtelmeibe.

Theodórétosz tíz szónoklatból álló külön munkát szentelt a gondviselés bemutatásának. Célközönsége minden valószínűség szerint megegyezett A görög betegségeket hallgató antiochiai művelt világi réteg tagjaival. Jelen mű hatodik fejezete tartalmazza ugyanazokat az alapgondolatokat, amelyek A gondviselésről címet viselő beszédgyűjteményben is megtalálhatók. Szerzőnk vitába száll a gondviselés létezését tagadó filozófiai irányzatokkal, fejtegeti a jövendölés és beteljesedés közötti összefüggéseket, továbbá kiváló szónoki tehetséggel érvel az isteni terv és cselekedet hatékonysága mellett.

A hetedik fejezet Az áldozatokról szól. Itt nyilván felbukkannak a politeizmusból következő áldozatok elleni bibliai, teológiai, sőt a filozófusoktól kölcsönzött érvek. Az érdekes gondolatmeneteken és az ismert toposzok felvillantásán túl a szerző eszmefuttatását sajátos képek, példák és hasonlatok teszik izgalmassá és szemléletessé.

A vértanúk tiszteletének szentelt nyolcadik könyv az ókeresztyén kor hitbeli példaképeinek fontosságáról és kiválasztásáról, az ereklyék elterjedéséről és használatáról, és talán nem utolsósorban a közbenjárás gondolatáról árul el érdekes részleteket. A fejezet az alázatosságban megnyilvánuló hatalom és az erőtlenségben diadalra jutó isteni erő valóságának dokumentuma.