Hoffmann Gizella
Az Erdélyi Unitárius Egyház története, a III. könyvének első részét ajánljuk az Olvasónak, Márkos Albert (1878–1949) magyar fordításában. A KÉNOSI TŐZSÉR János (1708–1772), UZONI FOSZTÓ István (1729–1778), KOZMA Mihály (1723−1798) és KOZMA János (1761–1840) lelkész-történetírók által a 16–18. századi egyháztörténet felölelő, háromnegyed évszázadon át közel 4000 oldalnyi, latin nyelven írt, kéziratban maradt egyháztörténete az unitárius egyház legnagyobb szabású vállalkozása.
Az Erdélyi Unitárius Egyház története, a III. könyvének első részét ajánljuk az Olvasónak, Márkos Albert (1878–1949) magyar fordításában. A KÉNOSI TŐZSÉR János (1708–1772), UZONI FOSZTÓ István (1729–1778), KOZMA Mihály (1723−1798) és KOZMA János (1761–1840) lelkész-történetírók által a 16–18. századi egyháztörténet felölelő, háromnegyed évszázadon át közel 4000 oldalnyi, latin nyelven írt, kéziratban maradt egyháztörténete az unitárius egyház legnagyobb szabású vállalkozása.
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708–1772) és Uzoni Fosztó István (1729–1778) lelkészek írták meg latin nyelven az erdélyi unitárius egyház összefoglaló történetét. A székelykeresztúri és a kolozsvári Unitárius Kollégium Könyvtárában őrzött monumentális latin mű csak 2002-ben a Balassi kiadó gondozásában, Káldos János szerkesztésében jelent meg nyomtatásban. Bár Márkos Albert (1878–1949), az egykori unitárius főgimnázium tanára, 1942-ben elkészült a magyar fordítással, ez csak 2005-ben kerülhetett kiadásra.
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708–1772) és Uzoni Fosztó István (1729–1778) lelkészek írták meg latin nyelven az erdélyi unitárius egyház összefoglaló történetét. A székelykeresztúri és a kolozsvári Unitárius Kollégium Könyvtárában őrzött monumentális latin mű csak 2002-ben a Balassi kiadó gondozásában, Káldos János szerkesztésében jelent meg nyomtatásban. Bár Márkos Albert (1878–1949), az egykori unitárius főgimnázium tanára, 1942-ben elkészült a magyar fordítással, ez csak 2005-ben kerülhetett kiadásra.
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
