A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
Egyháztörténet
A 18. század utolsó harmadában Kénosi Tőzsér János (1708−1772) és Uzoni Fosztó István (1729−1778) lelkészek latin nyelven írták meg az erdélyi unitárius egyház történetét. Ezt folytatták id. Kozma Mihály (1723−1798), majd Kozma János és Gergely. A több ezer oldalas kézirat kötetei a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában vészelték át a nehéz évtizedeket. A Bibliotheca Unitariorum sorozatban 2002-ben Káldos János gondozásában két kötetben jelent meg a latin kézirat.
A kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a világvallások jelentőségéről, különös tekintettel azok születésére, fejlődésére és jelenkori szerepére. Az előadások során megismerkedünk a különböző vallások alapítóival és meghatározó személyiségeivel, valamint a legfontosabb vallási irányzatok és iskolák tanításaival. A kurzus során átfogóan tárgyaljuk a vallások világképét, a megváltás különböző útjait, az etikai értékeket és normákat.
A Magyar művelődéstörténet kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a magyar kultúra történetileg változó fogalmairól, a különböző korszakok kulturális megvalósításairól és azok összefüggéseiről. A hallgatók megismerik a történeti, kultúrtörténeti korszakok eltérő jellegű tárgyi és szellemi kultúráját, és képesek lesznek a különböző kulturális irányzatok közötti kapcsolatok, hatások és fejlődési vonalak felismerésére. Az előadások segítenek a korszakokra jellemző sajátosságok elemzésében és a magyar kultúra fejlődésének kulcselemeinek megértésében.
A kötet Dávid László tudományos munkásságának termését helyezi az egyháztörténészek és a művészettörténészek asztalára/mérlegére. Ez a néhány tanulmány jelenti Dávid László egyháztörténeti és művészettörténészi munkásságának eddig megszületett termékeit, amelyek között sok mindent találhat az olvasó olvasásra érdemesnek. Amennyiben a cikkek dátumát figyeljük, megnyugvással nyugtázhatjuk azt is, hogy a nyugdíjas éveit tevékenyen töltötte: előadásokat vállalt, ismeretterjesztő cikkeket közölt, könyvismertetéseket írt, szaktanulmányokat készített.
A kötet Dávid László tudományos munkásságának termését helyezi az egyháztörténészek és a művészettörténészek asztalára/mérlegére. Ez a néhány tanulmány jelenti Dávid László egyháztörténeti és művészettörténészi munkásságának eddig megszületett termékeit, amelyek között sok mindent találhat az olvasó olvasásra érdemesnek. Amennyiben a cikkek dátumát figyeljük, megnyugvással nyugtázhatjuk azt is, hogy a nyugdíjas éveit tevékenyen töltötte: előadásokat vállalt, ismeretterjesztő cikkeket közölt, könyvismertetéseket írt, szaktanulmányokat készített.
A kolozsvári Református Teológia Protestáns Egyháztörténeti Tanszéke a 90-es évek közepétől szemináriumot indított azzal a céllal, hogy egyrészt tanulmányozza a reformátori iratokat, másrészt felkutassa az évek-évszázadok során született és egyelőre még kiadatlan egyháztörténeti örökséget. Sok érdekes és értékes kézirat került elő, amelyek mind hasznos adalékokat szolgáltatnak az Erdélyi Református Egyház több évszázados múltjához. Érdeklődésük homlokterében nemcsak a több évszázados iratok álltak. A kutatócsoport szívesen elidőzött a református egyház 20.
Oldalak
