- HU
- EN
- RO
Tanévnyitói imádság
Igeolvasás: ApCsel 17,16-34
Mennynek és földnek Ura, hódolattal és imádattal borulunk le a te színed előtt. Felséges Istenünk, irgalmas Atyánk vagy, aki az ismeretlenségből már akkor kiléptél, amikor megteremtetted a világot és benne az embert. Áldunk téged azért, mert kereshetővé, kutathatóvá, kitapinthatóvá és megtalálhatóvá tetted magadat. Ámulattal tölt el bennünket, csodálatos ez a drága akaratod, hogyan is érhetnénk fel? Áldunk téged azért, mert lehetővé tetted és teszed ma is számunkra, és ebben az új tanévben is, amelynek küszöbén állunk, hogy kutassuk szélességét és hosszúságát, mélységét és magasságát annak, hogy tebenned élünk, mozgunk és vagyunk. Egészen betölti lelkünket közelségednek az öröme, szeretetednek az ereje. Hisszük, hogy ezzel a körülölelő és körülhatároló szeretettel rajzoltad meg földi pályánkat, határoztad meg életidőnk hosszát, a történelmi korszakot, a földrajzi teret és a cselekvési teret, amelyek közepében olyan jó nekünk megtapasztalni, hogy úgy segítesz minket, hogy céljainkat elérhetjük és rendeltetéseinket betölthetjük.
Urunk, semmi hiányt nem szenvedsz és mégis úgy cselekszel, úgy mutatkozol meg, mint, akinek nagyon hiányzik eltévedt, tékozló gyermeked.
Te nem laksz emberkéz alkotta templomokban, mégis ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek a nevedben, ott vagy közöttük, itt vagy közöttünk.
Nem szorulsz az ember, a por és hamu szolgálatára, mégis szolgálatba állítod fecsegésre és ferdítésre hajlamos beszédünket, remegő kezeinket, téveteg lábainkat és egész törékeny, illékony életünket.
Áldunk Urunk azért, hogy Te, aki egy vérből teremtetted az egész emberi nemzetséget, ugyanúgy egy vérből újjáteremteni is tudod és akarod is azt. Köszönjük, hogyha ott van szívünkben ennek bizonyossága, ha belehullott a szívünkbe az evangélium és olyan jó, hogyha ennek nyomán gyümölcsök fakadnak, olyanok, amelyek táplálják éhező és szomjúhozó világunkat.
Így köszönjük meg most neked a legifjabb tanítványi sereget, azokat, akiket megszólítottál, elhívtál és akiken keresztül hisszük, hogy munkálkodni akarsz a te néped között. Köszönjük a családokat, ahol felnevelkedtek. Hálát adunk a küldő gyülekezetekért, ahol lelki javakkal gazdagodhattak mindezidáig, az egymásért való szolgálat, a bűnbánat, a megbocsátás, a türelem és alázat lelki javaival. Köszönjük a drága igéket, amelyek világító lámpásként terelték őket erre a pályára. Segítsd őket, hogy amit most megfogadnak azt szívükbe zárják, komolyan vegyék és megtarthassák. Tedd őket és minket is, az igazság bátor hírnökeivé. Urunk, olyan nagy az ellenállás a te igazságoddal szemben. Egyházunk befejezetlen mondatai, félbeszakított igehirdetései, az egyre-másra elhalogatott és elakadt templomba indulások olyan könnyen megtéveszthetnek minket. Ezért kérve kérünk, adj nekünk az ellenállásban is engedelmességet, a gúnyolódások közepette is tudjuk megmutatni a békességedet, amelyből reménységünk és szeretetünk táplálkozik. Segíts el minket annak belátására, hogy erre az igazságra mindenkinek-mindenütt szüksége van. Az Areopágosz nagynevű tudósainak, a szellemi-lelki újdonságokért epekedőknek, a jóllakottaknak éppúgy, mint a koldusnak és az éhezőnek.
Te áldd meg az új tanévben az intézetben folyó munkát, legyenek kedvesek az itt elhangzó könyörgések és hálaadások. Tele vagyunk vágyakkal és tervekkel, Urunk. Rostáld meg ezeket, hogy csak az maradjon meg, ami építi országodat, minden mást kárnak és szemétnek ítéljünk a te világosságodnál. Olyan jó benned bízva indulni, hiszen te látod milyen új kihívások és események fele haladunk. Adj nekünk testi és lelki erőt, hogy helytállhassunk és vállalni tudjuk a küzdelmeket. Urunk, hálát adunk neked az intézet minden alkalmazottjáért, hálával tekintünk a diákokra, akik készek arra, hogy hitben és ismeretben növekedjenek. Köszönjük a vezetőket, az oktatókat, akiket megajándékoztál olyan önzetlenséggel és szakértelemmel, hittel és tudással, amivel páratlan módon évről évre, óráról órára hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felkészült lelkipásztorai lehessenek nyájadnak. Engedd, hogy egymás terhét hordozva, a magunk felelősségét komolyan véve alázatban és szeretetben tanuljunk, oktassunk, buzgólkodjunk mindannyian érted, mennyei Atyánkért. Ámen.