A 90. zsoltár Péchi Simon Psalteriumában

A Zsoltárok könyvének szövege Péchi Simon Psalteriumában több ponton is eltér a XVII. században használatban lévő zsoltárszövegek szinte standardnak tekinthető megoldásaitól. Ahogyan Szilády Áron az 1913-as szövegkiadás előszavában jellemzi Péchi tudós habitusát, aki mélyreható nyelvtudását és széleskörű héber irodalmi ismeretét kamatoztatva olyan zsoltárfordítást készített, amelyből „mindenki meggyőződhetik, hogy írónak sem kisebb azoknál (ti. más zsoltárfordítóknál, mint pl. Kismarjai Weszelin Pál, Komáromi Csipkés György, Szatmárnémeti Mihály, Kaposi Sámuel) s ha kéziratban maradt művei napvilágot láthatnának, régi magyar irodalmunk értékesen gyarapodnék, nyelvtudományunk nyereségnek örvendhetne”.
A tervezett előadásban a 90. zsoltár szövegét vizsgálnám meg Péchi Simon Psalteriumában. A megnevezett téma a 90. zsoltárhoz kapcsolódó kutatásom részét képezi, és értékes pillanatképeket villant föl a zsoltár fordítás- és értelmezéstörténetéből. Előadásomban két fő kérdéskörre összpontosítanék: egyfelől azt vizsgálnám, hogy milyen fordítási megoldásokat javasol Péchi a problémásabb szövegrészek esetében, illetve ott, ahol fordítása jelentős mértékben eltér a többi, saját korában ismert fordítástól, másfelől pedig a zsoltárfordításhoz fűzött tizenhárom magyarázó megjegyzésére is reflektálnék.