2025. március 19-20. között ismét a teológusok játszóterévé vált a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, otthont adva a IV. Kolozsvári Tavaszy-napok rendszeres teológiai konferenciának. A házigazda intézmény, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara által közösen megszervezett konferencia két napja alatt történelmi időket élhettek meg a résztvevők. Nemcsak a szomszédunkban továbbra is dúló háború és a világunkat beárnyékoló vészjósló fellegek miatt, hanem dr. Kovács Sándor házigazda rektor köszöntőjének fényében is, mely szerint az immár negyedik alkalommal megszervezett konferencia beírta magát az Intézet történelmébe. A két kolozsvári szervező intézmény részéről dr. Visky S. Béla és dr. Lukács Olga teológiai tanárok köszöntötték a Kárpát-medencéből érkező előadókat, illetve a résztvevő lelkipásztorokat, teológus hallgatókat, érdeklődőket. A kétnapos tudományos és baráti együttlét során megbizonyosodott, amire Visky Béla főszervező a nyitó beszédében is rámutatott: „gondolatainkat, szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainkat ne[m] csak a magunk emberi bölcsessége és felkészültsége, ne[m] csak az intézményi elvárás és bizonyos publikációs kényszer diktálja, hanem az az eleven és megelevenítő isteni igazság, amely a Pátmosz-szigeti látnok tollát is vezette.” Jóllehet a leírt vagy kimondott szavak kényszerzubbonya gyakran csak halvány lenyomata az intuitív megértésélménynek, a szűkös időkeretek pedig olykor rövidre zárták a kibontakozó gondolatokat, mégis, minden előadó a nagy igazságból igyekezett egy-egy morzsát megosztani a hallgatókkal. A konferencia kezdetén sor került a III. Kolozsvári Tavaszy-napok előadásait tartalmazó, Látványosság a világnak c. kötet bemutatására is. Ezzel egybekötve a résztvevők meglepetésszerű ünnepi pillanatoknak lehettek tanúi, illetve egyvalaki a címzettje is. A felesége kíséretében gyanútlanul jelenlévő dr. Horváth Levente teológiai tanárnak dr. Kiss Jenő, a KPTI dékánja mondott laudációt 65. születésnapja alkalmából, méltatva alázatos szolgálatáért, amelyet a „kegyelem teológusaként”, szolgatársként, barátként, kollégaként, tanítóként – és mint ezeknél is sokkal több – végez. Horváth Levente méltatásaképpen a kötet egy leltározó beszélgetéssel kezdődik, amelyet Éles Éva folytatott vele.

Kovács E. Bella ifjúsági lelkipásztor igeolvasással és imádsággal adta át a „játszóteret” az előadóknak – hiszen minden komolyságuk és szellemi erőfeszítésük dacára is, a mindenség Ura előtt csak játék minden performanszuk. Ebben az (örök) élet-halál kérdéseit feszegető játékban bombaként érkezett bő egy évszázaddal ezelőtt Karl Barth Der Römerbrief c. műve, amellyel kezdetét vette egy az erdélyi és magyarországi református teológiát is gyökeresen átformáló folyamat. A könyv magyar fordításban való megjelenésére mindmáig várni kellett. A konferencia méltó alkalmat kínált az Exit Kiadó gondozásában frissen megjelent A Római levél magyarázata c. könyv bemutatására, amelyet maga a fordító, dr. Ferencz Árpád a nyitóelőadás keretében tett meg. Érdekességként a hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a barthi életmű kontextusában megvilágított, korántsem hagyományos „Römerbrief” kommentár magyar fordítása a 20. századi nagyhatású teológus svájci dolgozószobájától alig 15 km távolságra készült.

Az ebéd utáni eseményekről való beszámoló igazi kihívás. „Írd meg azt is, amit nem láttál!” – ugyanis a bevett szokás szerint két párhuzamos szekcióban zajlottak az előadások. Bizonyára hasonló helyzetben született a Piramis jól ismert slágere: „Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen. Miért is nem lehetek egyszerre két helyen, Ó Istenem, miért nincs két életem?” Még hogy a rendszeres teológia okfejtései távol állnak a hétköznapi élet kérdéseitől!

A huszonnégy műhely-előadás tartalmi ismertetése meghaladná e beszámoló kereteit. Az eddigi évek színvonalának és színességének megfelelően igyekeztek az előadók ízelítőt nyújtani aktuális kutatásaikból. Csupán a kíváncsiság felkeltésére említünk néhány címszót, amelyek azt példázzák, hogy az előadások közel kétezer év keresztyén gondolkodás mélységeiből merítettek. Az újszövetségi „erők és hatalmak” elleni harctól a 20. századi exousziológiáig, a Niceai Hitvallástól a Heidelbergi Káté aktualitásáig számos területről vetettek fel kérdéseket. Ismert és újdonságnak tűnő múlt századbeli gondolkodók életművét is felelevenítették, mint Karl Barth, Pinchas Lapide, Dietrich Bonhoeffer vagy Kitamori Kazoh. Elhangzottak olyan előadások is, amelyek különböző tudományterületek határmezsgyéin szólaltak meg, mint például Isten és a népi hiedelemlények, bibliai ősélmények antropológiai és pszichológiai megközelítése, világi és egyházi vezetési modellek. Több előadásban is új megvilágításba kerültek a 20. századi erdélyi és magyarországi egyházi és teológiai viszonyok, melyekben jelentős szerepe és gyakran ellentétes megítélése volt többek között Tavaszy Sándornak, Makkai Sándornak, Bereczki Albertnek. Ugyanakkor nem hiányozhatott napjaink kihívásainak teológiai vizsgálata sem, mint a „protestáns korridor” az etikai útkeresésben, a posztmodern vallásosság megnyilvánulásai, a kisebbségi létet illető paradigmaváltás szükségessége, vagy a mesterséges intelligencia pedagógiai megközelítése. A szűk félórás előadások végén, illetve a kávéillatos szünetekben lehetőség volt az előadások során felmerült kérdések, megjegyzések megbeszélésére, értékes impulzusokkal gazdagítva az előadókat.

A záró előadást a múlt évben Karl Barth-díjjal kitüntetett dr. Fazakas Sándor tartotta plénum előtt „Egyház teológia nélkül – teológia egyház nélkül?” provokatív címmel. Előadása végén köszönetet mondott a konferencia színvonalas szervezésében és lebonyolításában ismét oroszlánrészt vállaló dr. Visky S. Béla főszervezőnek. Ezt követően Ft. dr. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület újonnan beiktatott püspöke vázolta jelenkori egyházi életünk helyzetét és kihívásait, hangsúlyozva a rendszeres teológia jelentőségét e kihívások megválaszolásában. Zárásképpen sor került Bogdán Zsolt kolozsvári színművész Révében mind a két partnak c. előadására, melyben Kányádi Sándor versei elevenedtek meg az intézet dísztermében.

Dr. Visky S. Béla főszervező spontán fogalomalkotásával élve, a „Tavaszy-közösség” idén is egy szellemileg tartalmas, és a találkozások, beszélgetések, asztalközösség és koccintás révén kellemes konferencián lehet túl, mely az akadémiai kereteken túl hozzájárulhat a Kárpát-medencei magyar református (és nemcsak) rendszeres teológusok közösséggé kovácsolódásához, egyházi életünk megújítására való törekvéshez, és – reméljük – Isten dicsőségének visszatükröződéséhez. A várt bejelentés most sem maradt el, a jakabi feltétel alatt 2026. március 25-26-án folytatódhat a Kolozsvári Tavaszy-napok története az ötödik felvonással. Addig is, aki a beszámoló olvasásakor kedvet kapna az elhangzott előadások megtekintésére, lehetősége van rá a https://www.youtube.com/@kptikonferenciak csatornán, illetve reménység szerint az V. Kolozsvári Tavaszy-napokon kezünkbe vehetjük majd az idei konferencia kötetét.

Debreczeni István