A Protestáns Teológiai Intézet tanárai által publikált tanulmányok
2020
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés - korok, módszerek, kontextusok. Írások Benyik György tiszteletére 68. születésnapja alkalmából 3 (JATE Press 2020), 545-558 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 253-266 |
In: Igazság és élet 14 (2020), 615-624 |
In: Bodó Sára, Horsai Ede „Hiszek az Ige diadalmas erejében!” Tanulmányok Fekete Károly 60. születésnapja alkalmából (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 543-552 |
In: Sepsi Enikő, Vassányi Miklós Initiation into the mysteries (Károli Gáspár Református Egyetem - L'Harmattan Kiadó 2020), 81-91 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 154-164 |
In: Igazság és élet 14 (2020), 369-380 |
In: Sacra Scripta 18 (2020), 198-224 The strange pericope of Ex 4:24–26 is discussed in numerous studies, mainly from the perspective of religious history or rhetorical criticism. Building on the results of previous research, this study confirms earlier suggestions that this passage cannot be connected well with its direct context, specifically with the larger call narrative of Ex 3:1–4:18, or with the smaller preceding unit in vv. 20–23. The observations regarding rhetorical and logical problems around Ex 4:19.24–27 are corroborated by independent text-historical arguments, derived mainly from the Old Greek version. |
In: Erdélyi évszázadok. A kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve 5 (2020), 283-289 |
In: Igazság és élet 14 (2020), 104-115 |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protenstáns Teológiai Intézet 2020), 320-334 |
In: Szőnyi Etelka Bibliaértelmezés – korok, módszerek, kontextusok 2 (JATE Press 2020), 493-506 A Zsoltárok könyvének 90. fejezete egyike azoknak a bibliai szakaszoknak, amelyekben jelentős eltérések figyelhetőek meg a(z eredeti) héber szöveg, valamint annak görög Septuaginta-beli (a továbbiakban: LXX) és magyar nyelvű fordítása között. Írásomban rövid „nyelvészeti kalandra” hívom a kedves olvasót, annak érdekében, hogy feltérképezhessük ezeket az eltéréseket. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 65-124 Jézus a világot a feje tetejére állította. Aki az evangéliumokat először olvassa, erre a következtetésre jut, s ha maga is ennek megfelelően próbál élni, elrettenőnek találja. De többszöri olvasás után, s különösen, ha szétnéz világában, rá kell jönnie, hogy a testtélétel után éppen a fordítottja történt. Jézus szembetalálta magát egy már feje tetejére állt világgal, arra NEM-et mondott, s a jövendőre nézve elhangzott a tiltás, óvás: Ne! Ő a világot talpra állította, s ma is azt akarja, hogy az visszanyerje teremtett rendjét. |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 43-55 |
In: Emődi András KRE 100. Tanulmányok a A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulásának századik évfordulójára (Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2020), 461-481 A 100 éves Királyhágómelléki Református |
In: Schnell György Miatyánk (PENclub 2020), 7-26 |
In: HTS Teologiese Studies/Theological Studies 76 (2020), 1-7 In the past decades, research has raised the idea of a theology of the Septuagint (LXX) on various occasions. Important works were recently published on this topic in the Handbuch zur Septuaginta and the Septuagint and Cognate Studies series. The general theological tendencies of the LXX are identified by scholars in eschatology, messianism, anti-anthropomorphism and angelology. These tend to all be regarded as further developments of the theology of the Hebrew Bible (HB). |
In: Bogdándi Zsolt, Lupescuné Makó Mária Peregrináció és erudíció : Tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére (Erdélyi Múzeum-Egyesület 2020), 359-378 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 114-139 Vladimir Jankélévitch (1903–1985) a párizsi Sorbonne Egyetemének |
In: Várak, erődök, kastélyok az erdélyi régiségben V (Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság 2020), 273-282 |
In: Miklós Réka Egyházzene és kántorképzés. A Délkelet-Európai Regionális Himnológiai Konferencia Előadásai, Szabadka 2018. aug. 17-19. Kirchenmusik und Kantorenausbildung. Tagungsbericht der 1. Südosteuropäischen Regionaltagung der IAH, Subotica, 17.-19. August 2018 (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2020), 143-158 |
In: Acta. Debreceni Teológiai Tanulmányok 14 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 525-541 |
In: Keresztény Magvető 126 (Keresztény Magvető 2020), 266-277 |
In: Magyar Könyvszemle 136 (2020), 354-359 |
In: Kiss Gábor Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IX. Nemzetközi Teológus-Konferenciája 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 203-212 Mózes apósának a neve és személye nem egységes az ÓSZ-ben: hol Jetrónak (Ex 3,1; 4,18; 18,1 stb.), hol Reúélnek (Ex 2,19), hol Hobábnak (Bír 4,11) nevezik őt a hagyományok. Mindazonáltal abban egyetértés van az elbeszélések között, hogy egy midianita papról van szó, akivel Mózes házasság útján lép kapcsolatba. A kutatásban az is felmerül az Ex 18,10–12 alapján, hogy Jetró nem akármilyen pogány isten szolgálója, hanem Jhwh papja. |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 307-316 |
In: Fazakas Sándor - Kovács Krisztián Mielőtt megformáltalak az anyaméhben... 8 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2020), 117-134 Több milliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát a világban a béranyaipar. Hogyan illeszthető egy ilyen szenvtelen közgazdasági megállapítás a megszülető emberi élet misztériumához? Az alábbiakban röviden ismertetem a béranyaság jelenségét, valamint az ezzel kapcsolatos alapfogalmakat, ennek romániai jogállását és gyakorlatát más országok szabályozásának kontextusában, végül pedig néhány etikai szempontot fogalmazok meg a problémaegyüttesre nézve. |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 127-144 Ferencz József életét, munkásságát és teológiáját feldolgozó doktori dolgozatomban, amely az 1980-as évek második felében készült, tudatosan nem foglalkoztam a Baldácsy-alapítvány létrejöttének körülményeivel, tevékenységének értékelésével és jelentőségével, noha kutatásaim folyamán gyakran szembesültem ezekkel. Ez az alapítvány a magyar protestáns egyházak működését és támogatását volt hivatott elősegíteni a 19. század második felében. |
In: Magyar Könyvszemle 136 (2020), 151-160 |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok. (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - Egyháztörténeti Tanszék 2020), 388-403 Vásárhelyi János (1888-1960) 1925-ben kapcsolódott bele az Erdélyi Református Egyházkerület liturgiát érintő munkálataiba, főjegyzőként az 1929-es liturgiareform adminisztratív részében volt jelentős szerepe, majd püspökként 1950-ben saját szerkesztésében új ágendáskönyvet adott ki. A tanulmány Vásárhelyi liturgia körüli tevékenységét és annak hatásait vizsgálja. |
In: Szécsi József Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2020 (Keresztény–Zsidó Társaság 2020), 22-37 |
In: Kiss Réka, Lányi Gábor Hagyomány, identitás, történelem 1 (Károli Gáspár Református Egyetem 2020), 119-138 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 65-79 |
In: Peter Kónya, Annamária Kónyová Cirkev a náboženstvo v Uhorsku v ranom novoveku. Egyház és vallás a Koraújkori Magyarországon (Vydavatelstvo Prešovskej Univerzity 2020), 419-431 |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 65 (2020), 177-198 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 11 (2020), 7-37 Az Exodus 4,24–26 egyike azoknak az ószövetségi történeteknek, amelyek a mai bibliaolvasóban kérdések sorozatát indítják el. Ez a rövid epizód egy félelmetes Isten képzetét tárja elénk, aki látszólag minden ok nélkül tör rá a néhány sorral előbb komoly feladattal megbízott Mózesre azzal a szándékkal, hogy megölje őt. Sem ez az epizód, sem annak közvetlen kontextusa látszólag nem ad magyarázatot erre a szokatlan isteni megnyilvánulásra. Ez a tanulmány amellett érvel, hogy e történet eredeti formája a 4,19.24-26 versekből állt, s Exodus 2,23a közvetlen folytatása lehetett. |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között. egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 110-126 |
In: Keresztény Magvető 126 (2020), 121-158 |
In: Kolumbán Vilmos József Határtalanul a határok között: Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 85-109 |
In: Bihari E., Molnár D., Szikszai-Németh K. Tavaszi Szél – Spring Wind 2019 (Doktoranduszok Országos Szövetsége 2020), 543-550 Az ugariti szövegek 1928-as felfedezése hatalmas szenzáció volt az 20. század első felében. Nemcsak egy nyugat-sémi kultúra írásos, szellemi örökségét fedezték fel Rasz Samra törmelékei alatt, hanem a vallásos szövegek istennevei a legnagyobb mértékig megegyeztek az ÓSZ-ben Jhwh mellett olvasható istennevekkel. Az ÓSZ-ből ismert „kánaáni” istenek, hirtelen megelevenedtek mítoszok, eposzok, rituálék és más kultikus szövegek ékírásos agyagtábláin. Nem maradhatott el a tudományos ováció, amely röviddel a felfedezés után Mezopotámia helyett Ugarit felé fordította figyelmét. |
In: Theológiai Szemle 63 (2020), 245-250 |
In: Collectanea Sancti Martini 8 (2020), 91-107 |
In: Kolumbán Vilmos József Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2020), 144-161 |
In: Egeresi László Sándor, Kókai Nagy Viktor Adalékok Izrael történetéhez. Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából (2020), 38-88 A Babilonba elhurcolt júdaiak életének egy-egy mozzanatát, szellemi kontextusát az Ószövetség is feljegyzi (pl. 2Kir 25,27-30; Zsolt 137; Jer 29; Ez; Ézs 40-55). Ezeket a bibliai forrásokat kiegészítik, adott esetben árnyalják, ám mindenképp új perspektívából világítják meg azok az újbabiloni szövegek, amelyek korábbi és újabb ásatások nyomán kerültek felszínre. |
2019
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 237-262 Ebben a részben főleg a szociológus és filozófus Zygmund Bauman (1925–2017) társadalomról alkotott felfogásáról lesz szó. Elöljáróban néhány gondolat erejéig az ő személyéről és az úgynevezett likvid modernitás fogalmáról szólok. |
In: Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Theologia Reformata Transylvanica 64 (2019), 29-49 Abstract: The purpose of this study is to present the contextual approach within spiritual care, as well as to show how important it is concerning a person’s life and relationships, with a special outlook towards those with permanent disabilities. To this end, it sketches the history of the formation of contextual therapy and spiritual care and describes its interpretation of human reality (I). Further, it presents the most elementary features of created human existence (theological anthropology). |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 153-170 A prédikálás jövőjét sejteti a furcsának tűnő cím is! Nem az én találmányom, ugyanis először David J. Lose amerikai lutheránus homiletikus kiváló tanulmányában találkoztam vele. A kifejezés a számítógépek világából származik, ahol már igencsak elterjedt a Web 2.0. fogalma. |
In: Lukács Olga, Nagy Alpár Csaba, Péter István From Movement to Inheritance. Hidden Assets from the Treasury of Hungarian Reformation (Vandenhoeck & Ruprecht 2019), 127-139 |
In: Studia Doctorum Theologiae Protestantis 10 (2019), 95-121 Pál apostol a megváltott ember új életéről vallott nézeteit a Róm 6,1–23-ban fejti ki részletesen. A gonddal megrajzolt képet tovább árnyalja a 8,1–13-ban,1 ahol a Szentlélek munkája felől világítja meg az új élet lényeges vetületeit. Ebből a szempontból a 8,9–11 a szakasz legfontosabb tartalmi egysége. |
In: Benkő Timea Sub specie aeternitatis. Járosi Andor folyóiratokban megjelent összegyűjtött írásai (Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház 2019), 27-36 |