Dogmatika I

• A teológiai nyelv természete: analógia, metafora, akkomodáció.
• A kijelentés forrásainak tekintett valóságok: a Szentírás, az értelem (deizmus, racionalizmus), a hagyomány (egy forrás, vagy két forrás?), a vallási tapasztalat (egzisztencializmus, a vallásos tapasztalat feuerbach-i kritikája).
• A két szövetség egysége; a Sola Scriptura elve; a „Bibliakritika” jogosultsága és határai.
• A hit és értelem viszonya; ugyanez Aquinói és Luther gondolkodásában; a hitetlenség arcai.
• A Szentháromság-tan meghatározása; bibliai alapjai; antitrinitárius eszmék; a tan gyakorlati jelentősége; a Szentháromság analógiái; a filioque-vita.
• Unde malum? – a rossz problémája (Irenaeus, Augustinus, Barth); csoda és természeti törvény.
• A teremtett ember. Az imago dei tan teológiai tartalma és annak határai.
• A dogmatika neve, fogalma, tartalma; hitvallás és dogma; a dogmatika viszonya a többi teológiai diszciplinához; négy jellemzője: tartalmában reproduktív és produktív, formáját tekintve tudományos és egzisztenciális.
• A kijelentés fogalma, Deus absconditus – Deus revelatus, revelatio generalis, revelatio specialis, folyamatos vagy lezárt kijelentés.
• Az ige hármas alakja: a kijelentett Ige Jézus Krisztus, az írott Ige, a hirdetett Ige; az írásértelmezés reformátori elvei
• A hit fogalma, a hit, mint ismeret és bizalom
• Az isteni attribútumok: Isten, mint agape; aseitas, immutabilitas, infinitas, omnipotentia, omnipraesentia; Isten szenvedésének kérdése; az ateizmus problémája.
• A teremtéstan tartalma, Isten teremtő munkájának modellejei, Isten jelenléte a világban; Isten, mint Atya: a gondviselés (creatio continua, conservatio, gubernatio).
• Az ember – a teremtés és/vagy az evolúció eredménye?