Dr. Péter Miklós tanár egyik utolsó megszólalása ez az interjú, olyannyira, hogy nyomtatásban már csak halála után jelent meg. Megrendítően tárul fel elbeszéléséből az 1956-os eseménysor Kolozsvárhoz köthető része, melyben ő maga is részt vett, és, ahogyan ő fogalmaz, néhány centi fekete szalagért kemény börtönt kellett szenvednie. A börtönévek hatása lelkészi pályafutására, emberi kapcsolataira és töretlen hitére - mind mind egy piciny szelete a velünk élő és ki nem beszélt velünk élő Történelemnek.

Nyelvtani és teológiai érvek szólnak az ellen, hogy a ברך nif‘al alakját szenvedő, mediális, vagy reflexív értelemben fordítsuk. A ברך nif‘al reciprok cselekvést fejez ki, mint több más ige esetében is. 1Móz 12,3b kontextusában ez azt jelenti, hogy Ábrahám által, azaz Ábrahám nevének említése által áldják majd egymást a különböző népek, közösségek tagjai. Ennek több példájával találkozunk az Ószövetségben, amelyek közül a legjelentősebb 1Móz 48,20.

Jelen dolgozat, amit inkább meditatív előadásnak neveznék, röviden, 12 pontban mutatja fel azokat a csomópontokat, ahol a Frankl-i gondolat és érzésvilág, világszemlélet és látásmód metszi a bibliai kijelentést, ennek szemléletbeli alapvonalait, a „bibliai dinamikus totalitást”. A következő kérdésköröket elemezzük: Isten természete, a rossz és a szenvedés problémája, az idő és a cselekvés értéke a múló időben, a megbocsátás szükségszerűsége és ajándéka, a létezés elfogadása minden ellentmondásossága dacára.

It is argued that the preposition in Prov 1:22b is employed as a dativus commodi, as opposed to earlier assumptions that it is a dativus ethicus. The employment of the preposition in Prov 1:22 as a dativus commodi in a construction with the verb, "to desire," implies an ironic criticism of the negative attitude of the "scoffers" towards Wisdom's call and of their revelling delight in their scoffing.

This article discusses the MT of Isa 33,12 and argues that the verse line "the nations will be burned to lime (שִׂיד)" is difficult in its context and distorts the parallelism, describing the fall of the enemy of Judah with the help of plant-imagery. Although Am 2,1 is often mentioned in connection with Isa 33,12, closer analysis shows that there are differences between the two texts. It is suggested that the LXX should be followed here, which goes back to a Hebrew text reading שָׂדַי, "field", "(agricultural) land" instead of שִׂיד, "lime".

Jelen dolgozat, amit inkább meditatív előadásnak neveznék, röviden, 12 pontban mutatja fel azokat a csomópontokat, ahol a Frankl-i gondolat és érzésvilág, világszemlélet és látásmód metszi a bibliai kijelentést, ennek szemléletbeli alapvonalait, a „bibliai dinamikus totalitást” (Sárkány Péter kifejezése). A következő kérdésköröket elemezzük: Isten természete, a rossz és a szenvedés problémája, az idő és a cselekvés értéke a múló időben, a megbocsátás szükségszerűsége és ajándéka, a létezés elfogadása minden ellentmondásossága dacára.

In contrast to most opinions concerning Isa 33 this pericope is far too complex to be explained as one coherent literary unit. Isa 33 has a short anti-Assyrian woe-cry at its bases (vv. 1+4), which once closed the woe-cries of Isa 28–32. Vv. 1+4 were supplemented first (around 598 or 587) by a communal lament, vv. 2-3+5+7-12, bringing the idea of the punishment of Judah and the temporised destruction of the enemy in vv. 1+4 further. Second, (shortly after 539) vv. 1-5.7-12 were expanded by a salvation prophecy, vv. 6+13-24, concerning the returnees, the restoration of Jerusalem and the monarchy.

The aim of this study is, on the one side, to inquire into the meaning of the expression in Deut. viii 3b. Because this expression appears only once in the Old Testament, this study investigates the genitival construction in Num. xxx 13; Deut. xxiii 24; Jer. xvii 16, and Ps. lxxxix 35, and the expression in Num. xxx 3; Judg. xi 36; Isa. xlv 23; and lv 11. One may conclude that these expressions bear signs of a juridical language, with the connotation of `self commitment'. Accordingly, in Deut. viii 3b denotes the self commitment of YHWH.