2022. április 4-én a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai látogattak el Intézetünkbe az iskolalelkész, Lukács Vilmos István kíséretében. A látogatásra 8 diák érdekezett, akik önként, kíváncsiságuktól vezérelve indultak útnak, hogy kicsit közelebb kerüljenek ahhoz az intézményhez, amit csak „a Teológiaként” szoktak emlegetni. A 10., 11. és 12. osztályos diákok mindegyike kérdésekkel érkezett. Volt olyan, aki konkrét elképzelésekkel és váradalmakkal lépett be a kapun, és volt olyan, is, akit a puszta érdeklődés indította, hogy feltegye kérdéseit. Mi pedig, mint ebben a helyzetben fogadó intézmény, próbáltuk ezeket a kérdéseket a legőszintébben és leghitelesebben megválaszolni.

A diákokat érkezésükkor dr. Balogh Csaba dékán köszöntötte, majd Sógor Árpád ifjúsági lp. is bemutatkozott nekik. A délelőtt hátralevő részét dr. Kató Szabolcs teológiai tanárral töltötték, aki bemutatta nekik az Intézetet, részletes és kimerítő betekintést nyerhettek a bemutató során az Intézet működésébe, a lelkészi pályakép nyújtotta lehetőségekbe és kihívásokba, majd egy rövid körúton bemutatta az intézmény épületét is.

Az ebédet vendégeink a diáksággal együtt fogyasztották el, ahol közvetlenebbül is megtapasztalhatták azt a sürgést-forgást, amely a diákság mindennapjait jellemzi.

Délután a diákelnökség és a volt vásárhelyi „refis” teológusok jelenlétében találkoztunk a diákokkal. A közös zenélés és játék után a vásárhelyi diákok feltehették azokat a kérdéseket is felénk, teológusok felé, melyekben inkább a „diákoldal” válaszára voltak kíváncsiak. Őszinte, baráti beszélgetés alakult ki, ahol a kérdések válaszokra találtak, az érdeklődés és nyitottság pedig olyan beszédtémákat mozdított elő, melyekből mind a refis diákok, mind mi, teológusok tanulhattunk arról, hogy mit is jelent ez az Intézet számunkra, miért vagyunk itt, és miért érdemes itt lenni.

A marosváráshelyi hallgatók a közös programok után Kolozsvár nevezetességeit is megcsodálták egy rövid séta alkalmával, majd az esti áhítaton való részvétel után hazatértek.

Számunkra öröm volt azt tapasztalni, hogy kérdésekkel érkeztek hozzánk a diákok. Hogy érdeklődnek, hogy elképzeléseik vannak, és ott van bennük az a kellő nyitottság is, mely ezeket a kezdeti, talán nem minden esetben valós elképzeléseket közelebb mozdítja a valósághoz a válaszaink által. Beszélgetve a teológusokkal, akikkel együtt készültünk a refis diákok fogadására, rádöbbentünk, hogy bennünk is volt legalább ennyi kérdés, legalább ennyi bizonytalanság, legalább ennyi várakozás. Volt, amire választ kaptunk, volt amire magunktól kellett választ keresni. De reméljük, hogy saját tapasztalataink és „megtalált válaszaink” a jövő nemzedékének is útmutatást adnak majd, és reméljük, hogy sok érdeklődő diák fordul majd hozzánk ilyen nyitottsággal és kíváncsisággal, mint mostani vendégeink.

Bíró Beatrix
teológus hallgató