Jelen kutatás célja egy kritikai kommentár elkészítése Habakuk próféta könyvéhez. A szövegmagyarázat figyelembe veszi általában a prófétai könyvekkel kapcsolatos kutatás legfontosabb eredményeit filológiai, redakciótörténeti, vallásfenomenológiai, kortörténeti, régészeti és nem utolsó sorban teológiai szempontból.

Habakuk könyvéhez 1930-ban született meg az utolsó olyan magyar nyelvű magyarázat, amely érdemben foglalkozik a szöveggel. Ennek szerzője a Kolozsvári Teológiai Intézet egykori oktatója, Kecskeméthy István ószövetség-tudós és bibliafordító volt, s kommentárja főként filológiai jellegű munkának tekinthető.[1] Az Ószövetség-tudomány 1930 óta minden szempontból óriási méretű változáson ment keresztül, s ezek a változások Habakuk könyvének értelmezését is közvetlenül vagy közvetve érintik. Már önmagában véve ez a tény is elegendő indokot szolgáltat egy új bibliamagyarázat elkészítéséhez.

Habakuk könyve a mai többségi álláspont szerint az Újbabiloni birodalom (Kr.e. 626-539) korában keletkezett.[2] Ez volt az az időszak, amely általában az Ószövetség könyveinek kialakulása szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír. Jeruzsálem eleste, a templom pusztulása és a száműzetés társadalmi és teológiai jelentőségét a szakterület általános álláspontja szerint nem lehet túlértékelni. A történelemnek ezekben a katartikus évtizedeiben kezdődik el korábbi hagyományanyagok rendszerezése és teljes újraértelmezése. Habakuk könyve az ószövetségi kánonképződés korában keletkezett, s sorai mögött jól nyomon követhető az a vívódás, amellyel a száműzetésben élő nép saját múltjával vetett számot és kereste egy új jövő felé vezető utat. A könyv olvasata, mély rétegeinek és vonulatainak a feltérképezése éppen ezért nem csupán a nyelvtudós számára érdekes, és nem csupán filológiai élményt nyújt, hanem komoly egzisztenciális kérdéseket vet fel. A társadalmi igazságosság problémája, az igazságtalanság továbbélése a világban, az erkölcsi jó életszerűségének és életlehetőségének a kérdése a könyv alaptónusát képezik. Ez pedig nemcsak az ókori Izrael számára volt életbevágóan fontos kérdés, hanem a mai társadalom számára is az.

A készülő Habakuk-kommentár hasznos segédeszköz lenne általában a teológia és közelebbről a Biblia szakterülete iránt érdeklődő széles olvasótábor számára (teológusok, lelkipásztorok, papok, egyházi felsőoktatásban tanuló hallgatók, bibliaolvasók), de ugyanakkor haszonnal forgathatnák az ókortudomány vagy társadalomtudomány iránt érdeklődők is (ókortörténészek, filológusok, stb.).

[1] Kecskeméthy István, Kommentár Habakuk könyvéhez, Szilágysomlyó, 1930, 44 old. Korábbi Habakuk kommentárok közül megemlíthetjük Hamar István, Habakuk próféta könyve, Budapest, 1928; Dékány Géza, Habakuk próféta könyve, Budapest, 1894. Békési Andornak a Jublieumi kommentárban megjelent Habakuk magyarázata mindössze hat oldalnyi terjedelmű.

[2] Lásd például Karasszon Dezső, Habakuk könyve az újabb kutatás fényében, Theológiai Szemle 42.5 (1999), 254-261 old.; Oskar Dangl, Habakkuk in Recent Research, Currents in Research - Biblical Studies 9 (2001), 131-168 old.