Doktori iskola

A doktori program akkreditációját az ARACIS Tanácsa 2026. március 5-i ülésén hagyta jóvá, majd a 3560-as miniszteri rendelet megerősítette (2026. április 1). A Teológiai Intézet 2026. szeptember 21-én szervezi az első felvételi időszakot a 2026–2027-es tanévre.

A doktori képzés küldetése

A doktori képzés küldetése olyan teológiailag képzett kutató- és akadémiai készségekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek hozzájárulni a vallástudományok szakterületéenk fejlődéséhez, biztosítják a protestáns akadémiai képzés folytonosságát, maga szinten szolgálják az egyházi közösségeket és elősegítik a kultúrák és vallások közötti párbeszédet a kortárs társadalomban.

Kiemelt kutatási irányok

Bibliai teológia és hermeneutika (Ószövetség és Újszövetség)

  • Kutatások az Ó- és Újszövetség szövegtörténetének szakterületéről
  • Az ószövetségi könyvek keletkezéstörténetének elemzése
  • Teológiailag problematikus ó- és újszövetségi szövegek vizsgálata
  • Elmélyült tanulmányok a prófétai irodalom területén
  • Kutatások a bibliai historiográfia területén
  • Interdiszciplináris tanulmányok az Ószövetség és a Közel-Kelet témakörében


Rendszeres teológia és etika

  • Meghatározó személyiségek a XX. századi teológiatörténetben
  • Interdiszciplináris tanulmányok a teológia és a filozófia területén
  • Modern teológiai irányzatok
  • A teodicea kérdése a keresztyén teológiában
  • Központi kérdések a keresztyén teológiában/apologetikában
  • Teológiai etika és filozófiai etika


Gyakorlati és alkalmazott teológia

  • A szöveg jellegének aktualitása – különös tekintettel a recepcióesztétika kiterjesztésére
  • A homiletikai triász mint kihívás
  • A bibliai hermeneutika jelentősége a homiletikai exegézisben
  • A kontextuális szemlélet jelentősége és esélyei az individualizálódott egyházban
  • A gondoskodás mint az egyház lényegének megnyilvánulása
  • A házassággal kapcsolatos lelkigondozói szolgálatok poimenikai és ekléziológiai alapjai


Protestáns történelem és örökség

  • A protestáns egyházi intézmények története
  • Az erdélyi protestáns oktatás története
  • Az Erdélyi Unitárius Egyház: Tanbeli és intézményi fejlődés a protestáns reformáció kontextusában (XVI–XVIII. század)
  • Az erdélyi antitrinitarizmus: Dávid Ferenctől a modern unitárius identitás megszilárdulásáig
  • Az Unitárius Egyház és az erdélyi multikulturális társadalom: Felekezetközi kapcsolatok és túlélési stratégiák (1568–1918)
  • Az erdélyi unitárius teológia hagyomány és modernitás között: Tanbeli alkalmazkodások és kortárs kihívások
  • Az erdélyi unitárius közösség kulturális és művészeti öröksége: Identitáskifejezések és a kollektív emlékezet megőrzése