Felejtés és megbocsátás Vladimir Jankélévitch morálfilozófiájában

Vladimir Jankélévitch (1903-1985), aki 1951-től kezdve három évtizeden keresztül a párizsi Sorbonne Egyetem morálfilozófia professzora volt, személyében és gondolkodásában annak a három nagy tradíciófolyamnak az ötvözetét jeleníti meg – zsidó, görög, keresztény –, amely két évezreden keresztül meghatározta Európa szellemi identitását. Nemzedéktársaival – Emmanuel Lévinasszal, Paul Ricoeurrel és másokkal – a 20. század második felének filozófiájában kimunkálják azt az „etikai fordulatot”, melynek értelmében a bölcseletnek az addigiakhoz képest sokkal komolyabban kell vennie és elemeznie az emberi élet méltóságának, érinthetetlen szentségének és erkölcsi tartalmának a tényét. Gondolkodónk 1968 és1972 között jelenteti meg másfélezer oldalas monumentális munkáját, az Erénytan-t (a ’68-as mozgalmak forgatagában!), melyben a maga összetéveszthetetlenül egyéni hangján olyan alapvető értékek komplex elemzését nyújtja, mint a bátorság, igazságosság, szerénység, alázat, szeretet, stb.
Erre a korszakra esik egyik sokat idézett, jelentős munkájának a kiadása is Le pardon (1967) címmel, az Auschwitz utáni társadalmi és személyes megbocsátás lehetetlen-lehetőségéről és annak fenomenológiájáról; ezt négy évvel később ugyanebben a témakörben tartott előadásainak a gyűjteménye követi (L’imprescriptible). A téma rendkívülisége abból fakad, hogy míg ez utóbbi zsurnalisztikus, érces hangvételben az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlensége mellett tör lándzsát, addig a korábbi elmélyült, morálfilozófiai mű a megbocsátás hiperbolikus határtalanságát védelmezi – aminek azonban csakis a vétkes őszinte megbánása adhat értelmet.
Az említett két gondolkodóhoz, Lévinashoz és Ricoeurhöz képest Jankélévitch munkásságát az ezredfordulóig kevésbé ismerték a francia nyelvterületen kívül. Azóta viszont egyre inkább felfedezik ezt a sajátos – és emberi viszonyaink megértése, ugyanakkor emberségesebbé tétele szempontjából olyannyira hasznos – gondolati univerzumot. Az életművét jelentő mintegy húsz filozófiai és tíz zeneesztétikai munkája közül az utóbbi években számos napvilágot látott angol, német, román és más fordításokban.

Kutatási eredmények (Könyvek)

Kutatási eredmények (Tanulmányok)

2021

2020

2018

2017

2016

2015

2014

Kutatási eredmények (Előadások)

2020

2017

2016

2014

2013

2012