Sógor Árpád

Hasznos dolognak tartom, hogy az, aki vezetői szerepre készül vagy kényszerül, az legyen tisztában a különböző vezetési formákkal, azoknak előnyeivel és hátrányaival. Megkülönböztetünk többféle személyiségtípust, és ezekhez tartozóan többféle vezetési formát és vezetési stílust.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5857

Hasznos dolognak tartom, hogy az, aki vezetői szerepre készül vagy kényszerül, az legyen tisztában a különböző vezetési formákkal, azoknak előnyeivel és hátrányaival. Megkülönböztetünk többféle személyiségtípust, és ezekhez tartozóan többféle vezetési formát és vezetési stílust.

Lásd: https://repo.proteo.hu/publication/5857

Jézus erre ismét ezt mondta nekik: Békesség nektek! (Ján 20, 21)

A Teológián van egy szép szokás, akárhányszor találkozunk egymással, köszönünk egymásnak. Kicsit szokatlan az első éveseknek megszokni ezt a rendet, de aztán idővel beletanulnak. Ha ismeretlen, idegen az, akivel találkozunk a folyosón, így köszöntjük ezzel az ősi köszöntéssel, Békesség Istentől. Sokszor hallottam vissza azt emberektől, hogy mennyire jól esett nekik, hogy ismeretlenként jöttek be a Teológiára és rájuk köszöntek, emberszámba vették őket.

Több sikeres filmsorozatban, ahol keresnek valakit, a nyomozók foglalkoztatnak egy olyan szakembert, aki megrajzolja a keresett ember profilját és ez nem föltétlenül egy megrajzolt portré, hanem egy leírás arról a személyről, mik a szokásai, hogy néz ki, hány éves lehet.

Amikor törekszünk arra, hogy az egyházban ezzel a szeretettel forduljunk egymás irányába, amivel Isten is hozzánk fordult, akkor elkezdünk hasonlítani rá, akkor szép lassan észrevétlenül megnövünk, felnőtté válunk, de felnőttként is megmaradunk egymás testvéreinek, mert Jézus Krisztus az első karácsonykor nemcsak testté lett, megszületett, hanem testvérünkké lett.

Egy évkezdő Erasmus napon, az egyik informatikus előadó azt mondta, hogy mostmár elképzelhető az, hogyha megmondjuk, hogy melyik a legjobb 100 prédikáció, akkor azok alapján egy olyan programot írnak, hogyha tetszőlegesen beírunk bármilyen bibliai igehelyet, akkor az egy gombnyomásra kidob egy prédikációt arra a textusra írodva.

Mennybemenetel vagy áldozócsütörtök? Melyik a helyes? Egy szerény kis hétköznapi egyházi ünnep, ami meghúzódik a nagy piros betűs sátoros ünnepek árnyékában, de amelyiknek jelentősége, teológiai mondanivalója több odafigyelést érdemelne.

"Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus". Élet és halál összekapcsolódik ebben a hitvallásban, azért élhetek, mert Krisztus meghalt értem, szeretett és önmagát adta értem. Sőt, Pál apostol azt is mondja, hogy Krisztussal együtt megfeszíttettem. És immár új életet élek. Érzem, hogy az örökélet már e földön az enyém lett. Káténk beszél az óember megöldökléséről és az új ember megelevenítéséről. Igen, a feltámadásban vetett hit gyümölcse ez is, hogy ezt a harcot, naponta újrakezdem és bízom abban, hogy sikerrel járok, mert Krisztus seregének katonája vagyok.

Az egyik izgalmas kérdés számomra a lelkipásztori szolgálatban az, hogy hogyan tudom elsősorban a magam számára lefordítani és átváltani az Ige üzenetét úgy, hogy az hasznos legyen. Heidelbergi Káténk nyelvhasználata úgy érzem, hogy feljogosít erre, amikor több kérdést is ezzel indít, hogy mi hasznod van abból, hogy tudod ezt vagy azt a hitigazságot.

Oldalak

Subscribe to Sógor Árpád