Prédikációk

2020

Kató Szabolcs Ferencz · Jn 14, 15-21
Kolozsvár · 2020-05-17 ·

Talán sokan ismeritek Andersennek azt a meséjét, amely „A császár új ruhája” címet viseli. A mese szerint volt réges-régen egy császár, aki nem törődött semmi egyébbel, csak a pompásabbnál pompásabb ruhákkal. Hiúságának hódolva újabbnál újabb öltözékeket csináltatott, és azokban tetszelgett magának. Történt azután, hogy két csaló takács jött fel az udvarba, akik azt állították, hogy olyan kelmét tudnak szőni, amely mindamellett, hogy páratlanul szép és díszes, egy olyan tulajdonsággal is rendelkezik, hogy a tisztségére méltatlan vagy ostoba emberek számára láthatatlan.

Kató Szabolcs Ferencz ·
· 2020-02-16 ·

A kolozsvári teátrum egy progresszív színház. Akár műértő szakember, akár műkedvelő érdeklődő ül be a kolozsvári színház nézőterére, mind érzi, hogy ami itt történik az messze túlmutat az egyszerű történetmondás és a könnyed szórakoztatás határán. A megragadott témák nagyrésze természetesen egy-egy társadalmi kérdést mutat be, ám mindezt olyan módon teszi, hogy az sokkolja, mellbe vágja a gondolkodó nézőt. Ami égbekiáltó igazságtalanság, ami undorító aljasság, az gyomorforgató, eliszonyító módon kerül tálalásra, hogy valami átmenjen a virtuális világban magasra hangolt ingerküszöbünkön.

2019

Kató Szabolcs Ferencz · ApCsel 20:28
Kolozsvár · 2019-06-02 ·

Vannak mondatok, amelyeket nehéz kiejteni. De nem valamilyen nyelvtörő mássalhangzótorlódás miatt, vagy azért mert idegen szavakat ültetünk át toldalékoló nyelvünkbe, hanem a helyzet miatt tudjuk nehezen kimondani a szavakat. Mikor azt, aki fontos nekünk látjuk eltűnni a repülőterek fotocellás ajtajókkal leválasztott labirintusaiban, amikor a távolsági buszállomáson záródva sziszeg a jármű ajtaja, amikor a peronon felsikít a kalauz érces sípjának hangja, nehéz kimondani, hogy „Isten veled”, hogy „ég áldjon”. Nehéz bármit is mondani, nagyon nehéz elbúcsúzni.

2018

Kató Szabolcs Ferencz · 1 Királyok 19:19–21
Kolozsvár · 2018-11-18 ·

A kezdetkor, az elhíváskor még bármi megtörténhet. Még nincs ott a vérverejtékes kiszenvedés, a megkínozottak fájdalma, a mártírhalál hideg dicsősége. Itt még erő van, hatalom van, minden jól indul. Sokszor Isten elhíváskor belenyúl az övéi életébe és visszaadja nekik az emberi méltóságot. Mózesből, a szökevényből így lesz népvezér, Ámószból a pásztorból próféta, aki a királlyal veszekszik, de a juhászbojtárból is így lesz király. A kisember kitörésének és felemelkedésének története sok ilyen elhívás, ezért szeretjük olvasni és hallani. De nem ilyen az Elizeusé. Ebben a pár versben summásan sok minden benne van: az elhívás, az emberi érzések, amelyek akadályoznak, a feddés és az elmarasztalás, de azután az engedelmesség is. Derűs hangulat helyett rögtön nehéz feladatok várnak Elizeusra. Ezen az istentiszteleten megnéztük Elizeus első nehézségeit, feladatait hátha ezáltal könnyebbé lesz ez a mi nehéz keresztyén hűségünk.

Kató Szabolcs Ferencz · Mk 1:16–20
Kolozsvár · 2018-10-28 ·

Az istentiszteleten az első négy tanítvány elhívása került terítékre. Jézus Galileában halászokat szólít meg. Galilea egy kevert nemzetiségű, félig asszimilált közeg. Isten mégis innen hív el szolgálatára embereket. Ha szívünkre ülne a kilátástalanság társadalmi jelenségeink miatt, vigasztaljon bennünket, hogy Isten bárhonnan elhívhat tanítványokat. Az evangélium nem tan hanem életvezetés. Ezért fontos életünkkel hirdetnünk az evangéliumot, és ezáltal képviselnünk a tant. Képesség helyet készenlétre van szükség, feltétel nélküli odaadásra. Elhivatásunkban ez erősíthet bennünket, ha életünket Krisztus szolgálatába akarjuk állítani, akkor a többi majd megadatik nekünk.