Tantárgyak

Koppándi Botond Péter · Kredit 2 · Szem 1 · Őszi

A homiletika a gyakorlati teológia azon diszciplínája, amely a prédikáció írásának és előadásának elméleti és gyakorlati tudnivalóit összegezi. A Teológiai Intézetbe frissen érkező hallgató az első félévben megismerkedik a gyakorlati teológia alapfogalmaival, betekintést nyer az ókori retorikába, megtanulja az anyaggyűjtés módszertanát, megismeri a szónoki eszközöket, és a nyilvános beszéd gyakorlásával elkezdi a prédikálásra való felkészülést.
Székely József · Kredit 1 · Szem 4 · Tavaszi

A gyakorlat három tevékenységből tevődik össze: ismeret-integrációs gyakorlat, legációs prédikációk elsajátítása, legációs élmények és tapasztalatok feldolgozása, illetve teológiai reflexió.

1. Ismeret-integrációs gyakorlat. Elkezdődik az a folyamat, melynek fő célkitűzése az, hogy a hallgatók meglássák a megszerzett teológiai ismeretek gyakorlati használhatóságának a lehetőségeit. A cél tehát, az integrációs készség alakítása.

Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 1 | 3 | 5 · Őszi

Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi.
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 1 | 3 | 5 · Őszi

Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi.
Benkő Timea · Kredit 1 · Szem 2 | 4 | 6 · Tavaszi

Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi.
Benkő Timea · Kredit 1 · Szem 2 | 4 | 6 · Tavaszi

Az egyházi ének és himnológia órák anyagát az érvényben levő egyházi énekeskönyv énekanyaga képezi. A tantárgy célja, hogy a hallgatók tanuljanak meg helyesen énekelni, sajátítsák el az érvényben lévő egyházi énekeskönyv énekanyagát, és legyenek tisztában a gyülekezeti éneklés lényegével és annak istentiszteleti szerepével.
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 5 · Őszi

Az Egyházzenetörténet I betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a kezdetektől a reformáció koráig.
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 6 · Tavaszi

Az Egyházzenetörténet II betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a reformációtól a 20. századig.
Horváth Levente · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi

A Hitvallásismeret I. kurzus a református egyház legfontosabb hitvallási iratával, a Heidelbergi Kátéval (1563) foglalkozik. A hallgatók megismerkednek a Káté keletkezéstörténetével, teológiai és lelkigondozói jellegével, patrisztikus és középkori gyökereivel, valamint a 16. századi református-lutheránus-katolikus vitaszituációval.
Horváth Levente · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi

A Hitvallásismeret II. kurzus a Heidelbergi Káté (1563) második és harmadik részét dolgozza fel – a hálás élet etikáját, a sákramentumok teológiáját, a tíz parancsolatot és az imádságot –, miután a Hitvallásismeret I. kurzus az első részt (az ember nyomorúsága és a megváltás) tárgyalta. A kurzus interdiszciplináris perspektívában helyezi el a kátét: egyszerre tekinti azt dogmatörténeti dokumentumnak, pedagógiai eszköznek és a református igehirdetés normatív forrásának.
Tódor Csaba · Kredit 2 · Szem 1 · Őszi
BS10U · Enciklopédia

A tantárgy bevezetést nyújt a keresztény teológia hagyományos szakdiszciplínák világába. Bemutatja a teológia szakcsoportjait és azok főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti azokat. A tárgy célja olyan általános teológiai ismeretek átadása, amelyekre a hallgatók építeni tudnak tanulmányaik során.
Horváth Levente · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi

A Dogmatörténet I. kurzus az egyetemes keresztyén dogmafejlődés főbb állomásait mutatja be az apostoli atyák korától az 381-es konstantinápolyi zsinatig. A kurzus elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerjék az óegyházi teológia gondolkodóit, vitáit és döntő hozadékát, különös tekintettel a Szentháromság-tan és a krisztológia klasszikus megfogalmazásaira vezető folyamatokra.
Horváth Levente · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi

A Dogmatörténet II. kurzus a 381-es konstantinápolyi zsinattól a reformáció utáni korig terjedő dogmafejlődés főbb állomásait tárgyalja, a Dogmatörténet I. folytatásaképpen. A kurzus az antropológia, a bűn- és kegyelemtan, a krisztológia kiengesztelés-teológiai vonatkozásai, a szoteriológia, az egyháztan, a szentségtan és az eszkatológia történeti fejlődésével foglalkozik – a patrisztikától a skolasztikán és a reformáción át a posztreformátori korig.
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 7 · Őszi
BS41 · Dogmatika I

Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.
Tódor Csaba · Kredit 4 · Szem 5 | 7 · Őszi

A kurzus célja, hogy a hallgató képes legyen áttekinteni az unitárius hittan irodalmát és annak sajátos jellegét. Ezt követően képes legyen megérteni a hittani állításokat, a hittan tárgykörét, normativitását, célját és módszereit.
Emellett képes legyen a vallásos hit, a tekintély, a türelem, a vallásszabadság és a kijelentés teológiai kérdéseinek értelmezésére.
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 8 · Tavaszi
BS42 · Dogmatika II

Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.
Tódor Csaba · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi

A tantárgy célja az ókori filozófia alapvető irányzatainak és meghatározó gondolkodóinak megismertetése, valamint annak bemutatása, hogy ezek miként hatottak az európai kultúrára, a keresztény gondolkodásra és a teológiára. A kurzus idézetek és szövegrészletek elemzésén keresztül segíti a filozófiai források közvetlenebb megismerését, és feltárja a filozófiai fogalomkészlet teológiába való beépülésének történeti folyamatát.
Tódor Csaba · Kredit 4 · Szem 4 · Tavaszi

A kurzus áttekinti az európai filozófia történetét a reneszánsztól napjainkig, és bemutatja a filozófiai gondolkodás szerepét a kereszténység eszmetörténetében és a modern társadalomban. A hallgatók megismerkednek a főbb filozófiai irányzatokkal, kulcsfogalmakkal és gondolkodókkal, valamint azok hatásával a teológiai gondolkodásra és a keresztény világképre.
Balogh Csaba · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi

Az Ószövetségi teológia tárgy általános célja az, hogy megpróbálja keretbe foglalni a tartalmilag oly szerteágazó Ószövetséget, és rávilágítson azokra a referencia-pontokra, amelyek a későbbi hagyományozás folyamán a zsidóság és a keresztyénség révén az emberiség kulturális közkincsévé váltak. Az Ószövetségi teológia I tárgy sajátos célkitűzése az, hogy bemutassa a korábbi ószövetségi-teológiai rendszerezési kísérleteket (tudománytörténeti áttekintés), majd ezek után rátér az ószövetségi istenképekre. A fókuszban a monoteizmus, a mitologikus nyelvezet és az istenábrázolás kérdése áll.
Balogh Csaba · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi

A kurzus célja az, hogy rávilágítson az Ószövetség néhány jelentősebb tematikájára, amelyek mind ebben a kanonikus gyűjteményben, mind pedig a későbbi judaizmusban és keresztyénségben kiemelt jelentőségűek. Az Ószövetség főbb teológiai irányvonalainak átfogó felvázolása után, a kurzus olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, mint a szentség, bűn-büntetés-bűnbocsánat, áldás, nemzeti teológia, univerzalizmus és partikularizmus. A kurzus külön figyelmet szentel annak, hogy ezek az ószövetségi koncepciók hogyan alakítják a későbbi zsidóság hitét, hogyan vannak jelen az Újszövetségben, illetve a keresztyén teológiában.

Oldalak