A tantárgy célja az ókori filozófia alapvető irányzatainak és meghatározó gondolkodóinak megismertetése, valamint annak bemutatása, hogy ezek miként hatottak az európai kultúrára, a keresztény gondolkodásra és a teológiára. A kurzus idézetek és szövegrészletek elemzésén keresztül segíti a filozófiai források közvetlenebb megismerését, és feltárja a filozófiai fogalomkészlet teológiába való beépülésének történeti folyamatát.
Tantárgyak
|
Tódor Csaba · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi BS91 · Ókori filozófia |
Tódor Csaba · Kredit 4 · Szem 4 · Tavaszi BS92 · Modern filozófia A kurzus áttekinti az európai filozófia történetét a reneszánsztól napjainkig, és bemutatja a filozófiai gondolkodás szerepét a kereszténység eszmetörténetében és a modern társadalomban. A hallgatók megismerkednek a főbb filozófiai irányzatokkal, kulcsfogalmakkal és gondolkodókkal, valamint azok hatásával a teológiai gondolkodásra és a keresztény világképre. |
|
Balogh Csaba · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi Az Ószövetségi teológia tárgy általános célja az, hogy megpróbálja keretbe foglalni a tartalmilag oly szerteágazó Ószövetséget, és rávilágítson azokra a referencia-pontokra, amelyek a későbbi hagyományozás folyamán a zsidóság és a keresztyénség révén az emberiség kulturális közkincsévé váltak. Az Ószövetségi teológia I tárgy sajátos célkitűzése az, hogy bemutassa a korábbi ószövetségi-teológiai rendszerezési kísérleteket (tudománytörténeti áttekintés), majd ezek után rátér az ószövetségi istenképekre. A fókuszban a monoteizmus, a mitologikus nyelvezet és az istenábrázolás kérdése áll. |
Balogh Csaba · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi A kurzus célja az, hogy rávilágítson az Ószövetség néhány jelentősebb tematikájára, amelyek mind ebben a kanonikus gyűjteményben, mind pedig a későbbi judaizmusban és keresztyénségben kiemelt jelentőségűek. Az Ószövetség főbb teológiai irányvonalainak átfogó felvázolása után, a kurzus olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, mint a szentség, bűn-büntetés-bűnbocsánat, áldás, nemzeti teológia, univerzalizmus és partikularizmus. A kurzus külön figyelmet szentel annak, hogy ezek az ószövetségi koncepciók hogyan alakítják a későbbi zsidóság hitét, hogyan vannak jelen az Újszövetségben, illetve a keresztyén teológiában. |
|
Balogh Csaba · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi A tárgy olyan ószövetségi tematikákra és szövegekre fókuszál, amelyek a keresztyén teológia és általában a kortárs bibliaolvasó számára komoly kihívást jelentenek. Ezek azok a szövegek, amelyek miatt az Ószövetség időszerűségét, jelentőségét és normativitását az írásmagyarázat történelme során gyakran megkérdőjelezték. |
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi A keresztény hit alapjait az Újszövetség írja le. Ez a kurzus az őskeresztény közösség és Pál apostol tanításait vizsgálja, hogy megértsük, hogyan alakult ki a korai keresztény teológia. |
|
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi Az újszövetségi bibliai teológia elsődleges feladata a Názáreti Jézus történetének: tanításainak és tetteinek a megértése, ahogyan azt az evangéliumok feljegyezték. Célja, hogy bemutassa a Jézus-kutatás eredményeit, a kutatás módszertani problémáit, valamint a történeti Jézussal kapcsolatos kérdés jelentőségét. |
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MB81 · Alkalmazott hermeneutika A hermeneutika a megértés és értelmezés tudománya. Feladata, hogy feltárja az értelmes emberi megnyilvánulások (szövegek, egyéb jelek) jelentését, leküzdve a tér és időbeli távolságot. Ezen a kurzuson a hermeneutika történetét vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy miként járult hozzá a bibliai szövegek megértéséhez. |
|
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi A modern egyháztörténet az Erdélyi Református Egyház 20 századi történetét mutatja be. A racionalizmus, majd a liberális teológia után az egyház vezetősége felismerte, hogy vissza kell térni a reformátori teológia alapjaihoz. Ennek a korszaknak a jelenetős eseményei közé tartozik a kolozsvári teológia megalapítása, a belmisszió elindítása, a nőszövetségi, ifjúsági munka megszervezése. |
Kovács Sándor · Kredit 5 · Szem 1 · Őszi MH12U · Unitárius devocionális irodalom A szeminárium az 5–6. éves unitárius teológiai hallgatóknak szól, akik már elvégezték az Unitárius egyháztörténet I–IV., a Liturgika és a Homiletika alapkurzusait. A hallgatók ezen a ponton rendelkeznek az egyháztörténeti és liturgikus alapismeretekkel, amelyekre a devocionális irodalom elemzése épül. |
|
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi A szeminárium célja, hogy a teológiai hallgató 1. tanulja és gyakorolja a különböző szakterületeken szerzett ismeretek ötvözését 2. alkalmazza a rendszerbe szedett ismeretet a keresztyén hit, 3. közvetítse az így nyert értelmezést az igehirdetés által a gyülekezetnek, illetve a gyülekezeti tagoknak úgy, hogy általa |
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi Célkitűzés: |
|
Éles Éva · Kredit 8 · Szem 3 · Őszi A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik a gyülekezeti igehirdetés különböző formáival és betekintést nyer azok jellegzetes szerepébe, dinamikájába és a közöttük lévő összefüggésekbe. Alkalmazza az elsajátított homiletikai és írásmagyarázati elméleteket; begyakorolja és megerősíti írásmagyarázati és homiletikai kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába. |
Éles Éva · Kredit 10 · Szem 4 · Tavaszi A gyakorló teológiai hallgató beletanul a gyülekezeti igehirdetésbe. Ennek érdekében megismeri a gyülekezeti igehirdetést vezérlő elképzelést, begyakorolja a gyülekezeti igehirdetés különböző formáit, tudatosítja magában azok jellegzetes szerepét a gyülekezet gondozásában, meglátja a különböző igehirdetési formák közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat. |
|
Kiss Jenő · Kredit 6 · Szem 2 · Tavaszi MP13 · Homiletikai egzegézis A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a homiletikai exegézis jellegzetességeit és gyakorlatát. Az előadások ennek érdekében az úgynevezett homiletikai triász harmadik elemére, a bibliai szövegre koncentrálnak. |
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi MP21 · Katechétika gyakorlat I A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét. |
|
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 4 · Tavaszi MP22 · Katechétika gyakorlat II A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét. |
Kiss Jenő · Kredit 8 · Szem 1 · Tavaszi A kurzus egyik célja, hogy a diákokat megismertesse a rendszerszemlélettel. A hallgatók megismerik ennek elméleti alapjait, alapelveit, valamint a kapcsolódó gondolati és fogalmi rendszert. |
|
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP46 · Lelkigondozói identitás A hallgatóknak meg kell ismerniük a lelkigondozás két alapvető formáját: a jelenlétet és a párbeszédet, és képesnek kell lenniük a helyzetnek megfelelő módszer kiválasztására és alkalmazására. |
Horváth Levente, Bartha Éva · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi MP49 · Motivációs interjú A Motivációs Interjú (MI) egy együttműködésen alapuló, célorientált kommunikációs stílus, különös tekintettel a változás nyelvére. Arra tervezték, hogy erősítse a személyes motivációt és elkötelezettséget egy konkrét cél iránt azáltal, hogy az elfogadás és együttérzés légkörében feltárja és előhívja a személy saját indokait-érvelését a változtatásra a saját maga (életvitele) megváltozása érdekében. |