A tantárgy célja, hogy megismertesse, és lehetőség szerint megkedveltesse a teológusokkal az ókori bölcseletet. Így nem csupán összefoglaló jellegű bemutatásokat tartalmaz – melyeket a szerző jórészt másoktól, a műfajban jártasabbaktól kölcsönzött –, hanem arra is törekszik, hogy példákkal, idézetekkel és szövegrészletekkel szolgálja a régi bölcselők közvetlenebb megismerését.

Az ókori görög gondolkodóknak az európai és az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatása mindmáig érezhető. Ez alól a keresztyén élet és teológia, illetve a keresztyén erkölcs sem kivétel. Sem a hitben előttünk jártak, sem mi nem tudunk függetlenedni e hatásoktól. Egyrészt sok közös pontot is felfedeztek a keresztyén tanítás és egynémely régi filozófus gondolatai között, másrészt pedig éles ellentétbe állították a krisztusi életvitelt valamelyik ókori filozófiai irányzat nézeteivel.

A keresztyén apologéták és követőik a filozófusokkal való küzdelem során bevezették a filozófia módszereit és kifejezéstárát a teológiába, és úgy vélték: értelmesebben, tudományosabban fejezték ki hitüket, ugyanakkor pedig az ellenfelet saját eszközeivel győzték le. A filozófia képviselői viszont ugyanolyan joggal gondolhatták, hogy trójai faló módján sikerült belülről meghódítani a teológiát.

Célunk mindvégig az marad, hogy megismertessük, és a teológiában felfedezhető befolyásukra történő utalásokkal a mai teológusok számára – reménység szerint – emészthetővé, időszerűvé és érdekessé tegyük e régen letűnt kor gondolkodóit, akiknek gondolatai még a reklámok világában is kísértenek.