Keresztyén etikai fogalmak
Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk? A jó cselekvésének a meghatározása tehát csak az antropológia, ismeretelmélet és a vallásos hit összefüggésében válaszolható meg - helyesen vallja ezt a morálfilozófia. A keresztyén etika kiinduló pontja azonban a kijelentés. Ennek megfelelően minden cselekvés motivációja és mértéke ez: "Járjatok méltóan az Úrhoz" (Kol 1,10). A tárgy célja annak tudatosítása, hogy az ember, aki egyszerre a természet és a kegyelem rendjében él, alapvetően erkölcsi lény. Amennyiben Isten kijelentett akaratában felismeri a jó tartalmát és azt embertársai közösségében gyakorolja, betölti rendeltetését; ellenkező esetben viszont elvéti azt.
Kompetenciák
Sajátos kompetenciák
A hallgató megismeri az olyan alapvető etikai fogalmakat, mint szabadság, felelősség, lelkiismeret, norma, értékrend, tisztelet, autonómia, heteronómia, emberi méltóság; továbbá a moralitás különböző típusú értelmezéseit: Kant etikája, utilitarizmus, kontraktualizmus, stb. Megérti az általános erkölcstan és a keresztyén etika közös vonásait, valamint ezek elkülönítő jegyeit. Az elsajátított alapfogalmak és etikai szempontok alapján a hallgatók szemináriumi órák keretében az erényekre fókuszáló etika kulcsfogalmait dolgozzák fel, ezzel igazolva problémaérzékenységüket és a megértett elméleti anyag alkalmazásának a képességét.Általános kompetenciák
A tárggyal való foglalkozás hozzásegíti a hallgatót annak a képességnek a kialakulásához, hogy egy adott élethelyzetben azonosítani tudja az erkölcsi dilemmákat, a sokszor egymásnak ellentmondó morális követelményeket; hogy biztos értékrend alapján felismerje a klasszikus- valamint a teológiai erények (bölcsesség, bátorság, igazságosság, mértékletesség; hit, remény, szeretet) valódi tartalmát, és ezek gyakorlatában igazi értékek teremtője lehessen.Óraszerkezet
Időbeosztás
Heti oktatási idő | Előadás | Szeminárium | Gyakorlat | |
---|---|---|---|---|
2 óra/hét | 1 | 1 | 0 | |
28 óra/szemeszter | 14 | 14 | 0 |
Szorgalmi idő | Óra/félév | |||
---|---|---|---|---|
Összesített idő | 70 | |||
A kiadott kurzus, bibliográfia és órajegyzetek elsajátításához szükséges idő | 20 | |||
További dokumentálódás könyvtárban, interneten, adatbázisokban vagy terepen | 10 | |||
Szemináriumi dolgozatok, esszék, záródolgozatok elkészítése | 10 | |||
Személyre szabott konzultáció | 2 | |||
Szorgalmi idő összesen | 42 |
Vizsgáztatás
1. Szóbeli vizsga az előadásokon készített jegyzetek és a kiadott anyag alapján - 50%
2. Írásbeli dolgozat a bemutatott szemináriumi témáról - 50%
Bibliográfia
Könyv
- (2008): Grundinformation Theologische Ethik. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 319 old.
- (2001): Kis könyv a nagy erényekről. Budapest: Osiris Kiadó, 357 old.
- (2015): Séta az erények kertjében. Budapest: Kairosz Kiadó, 387 old.
- (1958): Nachfolge. München: Chr. Kaiser Verlag, 230 old.