A tantárgy célja, hogy a hallgató valós képet kapjon a lelkipásztori életformáról, felelősségéről és gyakorlati kihívásairól. A kurzus első félévi tárgyként segíti a hivatás tisztázását, a szolgálati identitás formálását és a reális önértékelést. A hallgatók egy előre meghatározott kérdéssor alapján interjút készítenek egy általuk példaképnek tekintett, aktív lelkipásztorral.

A tantárgy célja az, hogy a hallgató minél szélesebb körű ismeretet szerezzen az EREK és KREK gyülekezeteinek valóságáról. Ennek érdekében személyesen látogatunk el három különböző egyházmegyébe, négy-négy gyülekezetbe; tehát összesen 12 egyházközség életébe nyer betekintést a hallgató.

Az első féléves előadások elhelyezik a homiletikát a gyakorlati teológia tudományában, hogy elősegítsék a hallgatók teológiai tájékozódását. Ezt követően teológiailag megalapozzák az igehirdetést mint egyedi és helyettesíthetetlen egyházi szolgálatot, hogy erősítsék a hallgatókban igehirdetői szolgálatuk jelentőségének tudatát. Majd a trias homiletica alaptényezi közül részletesen tárgyalják a gyülekezet és a lelkipásztor szerepét a prédikálásban.

* A tanegység a katechézis, speciálisan a gyülekezetpadagógia teológiai, pedagógiai és személyes alapjait vizsgálja, különös tekintettel Krisztus tanítványává tételének egyházi küldetésére.
* Bemutatja a gyülekezeti nevelés elméleti kereteit és gyakorlati formáit a református egyház hagyományában.
* Áttekinti a hitre nevelés sajátosságait a különböző életkori szakaszokban, valamint a gyülekezeti közösség nevelő szerepét.

A Tanítvánnyá tétel művészete című tanegység a Tanítvánnyá tétel szolgálata című kurzus folytatásaként épül fel, és szervesen kapcsolódik az első félévben elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretekhez. A tantárgy célja, hogy elmélyítse a hallgatók tudását a gyülekezeti nevelés és a tanítvánnyá tétel pedagógiai és lelkipásztori dimenzióiról, különös tekintettel a fiatal felnőttek, az időskorúak, valamint a családok körében végzett katechetikai szolgálatra.

Ez a kurzus arra készíti fel a lelkészjelöltet, hogy ne csupán ismerje, hanem értse és tudatosan alakítsa a református istentisztelet rendjét. Félév végére minden hallgatónak legyen saját, teológiailag megalapozott liturgikai koncepciója — amelyet képes szóban és írásban is kifejteni és megvédeni.

A második félév a gyakorlati önállóság kibontakozásának szemesztere. A hallgató az első félévben szerzett ismereti alapokra építve most konkrét liturgiai cselekményeket, a liturgus szerepét, a liturgia kommunikációs dimenzióját és a megújulás kérdéseit dolgozza fel. A kompetenciák súlypontja az ismeret szintjéről egyértelműen a képességek és az autonómia szintje felé tolódik.

Társadalmunk szövete egyre bonyolultabb, a virtuális világ befolyása egyre mélyebb és áthatóbb. A gyors modernizáció miatt meglazulnak a hagyományos közösségi és családi kötelékek, amelyek egykor biztonságot és tartást adtak. A kivándorlás miatt gyermekek nőnek fel szülői jelenlét nélkül, idős emberek maradnak magukra gondozó nélkül, házasságok roppannak össze a távolság és a kiszakadás súlya alatt.