Tantárgyak

Koppándi Botond Péter · Kredit 2 · Szem 5 · Őszi BP21U · Unitárius katechétika I A katechetikai / valláspedagógiai kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a keresztény nevelés alapelvelveivel, és felkészüljenek a gyülekezeti és iskolai vallásoktatásra. A félév folyamán rendszerbe foglaljuk azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek az eredményes valláserkölcsi neveléshez vezetnek.	Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi BP22 · Katekhétika II A Katekhétika II szervesen ráépül a Katekhétika I - ben tanultakra, az általános ismereteket korosztályra lebontva tanulja meg alkalmazni a hallgató, közben képessé válik órarendek és óratervek elkészítésére, hatékony óratartásra valamint arra, hogy a tanulás közben kialakult koncepcióját, nevelési eszméit meg tudja fogalmazni.
Somfalvi Edit · Kredit 3 · Szem 5 · Őszi BP31 · Liturgika I Első féléves kurzusunk célja a liturgika történeti és elméleti kérdéseinek tisztázása, hogy a hallgató betekintést nyerjen az első keresztyén gyülekezetek istentiszteleti életébe, az abból kialakult felekezeti liturgiákba, megismerje a reformáció újat hozó tanítását az istentiszteleti formákkal kapcsolatban, valamint részletesen elsajátítson minden református istentiszteleti formát.	Somfalvi Edit · Kredit 2 · Szem 6 · Tavaszi BP32 · Liturgika II A diák megismerkedik a szakrális terek történetével, a szakrális építészettel és a szakrális terekben való szakszerű mozgással és szolgálattal. Megtanulja és kipróbálja az évkör minden ünnepének, illetve az emberélet fordulóinak alkalmaikor tartott istentiszteletek református liturgiáját, annak megszervezését, irányítását, illetve ökumenikus eseményekkor kompetensen együttműködik a többi felekezet lelkészével.
Székely József · Kredit 1 · Szem 3 · Őszi BP34R · Homiletikai és liturgikai gyakorlat I A kezdődő legációs gyakorlatokra való tekintettel, szószéki gyakorlatokra kerül sor. Ezek prédikáció-választásból, prédikáció-elsajátításból, az istentiszteleti rend (liturgia) összeállításából, istentiszteleti imádság-írásból, és a szószéki gyakorlatból állnak össze. A szolgálatok csoportos kiértékelése és megbeszélése rendjén, jó lehetőség nyílik a hallgatók igehallgatási kultúrájának az alakítására, valamint a kifejezőkészségük javítására.	Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 8 · Tavaszi BP40 · Bevezetés a lelkigondozásba Az egyre összetettebb társadalom és az egyre kuszább családi viszonyok nehéz életfeladatok elé állítják a keresztyén embert. Egyesekkel nem tud megbirkózni egymagában, vagy a hozzá közel állók segítségével. A gyülekezet, különösképpen a lelkipásztor törődése és szakszerű segítsége jelentős erőforrás ezekben a helyzetekben.
Jakabházi Béla Botond · Kredit 3 · Szem · Őszi BP43U · Fejlődéslélektan A lelkészségre készülő hallgató megismerkedik a lélektan fontosabb alapfogalmaival, megérti az embernek a fogamzástól a halálig tartó bio-pszicho-szociális változásait, felismeri az életkori sajátosságokat, érti az érzelmi-kognitív-erkölcsi fejlődés összefüggéseit, illetve az interperszonális kapcsolataiban értő és megértő módon tud kommunikálni.	Jakabházi Béla Botond · Kredit 4 · Szem · Tavaszi BP44U · Személyiséglélektan A személyiségpszichológia segít a lelkészségre készülő hallgatónak, hogy megismerje az emberek közötti személyiségbeli különbségek eredetét és megnyilvánulási formáit. Az alapismeretek elsajátítása által felkészül arra, hogy az iskolai, kórházi vagy gyülekezeti közegben ismerje fel az emberi motivációkat és szükségleteket, ugyanakkor fontos ismeretekre tegyen szert saját személyiségének nyilvánvaló és rejtett működését illetően.
Jakabházi Béla Botond · Kredit 2 · Szem · Őszi BP45U · Egészségpszichológia Az egészségpszichológia alapfogalmainak, az elméletek és az eredmények megismerése mellett a diák a sajátos, lelkészi hivatás jellegzetességeiből fakadó egészséget fenyegető faktorokra is rálátást nyer.	Székely József · Kredit 1 · Szem 4 · Tavaszi BP72R · Homiletikai és liturgikai gyakorlat II A gyakorlat három tevékenységből tevődik össze: ismeret-integrációs gyakorlat, legációs prédikációk elsajátítása, legációs élmények és tapasztalatok feldolgozása, illetve teológiai reflexió. 1. Ismeret-integrációs gyakorlat. Elkezdődik az a folyamat, melynek fő célkitűzése az, hogy a hallgatók meglássák a megszerzett teológiai ismeretek gyakorlati használhatóságának a lehetőségeit. A cél tehát, az integrációs készség alakítása.
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi BP87 · Egyházzenei műfaismeret és formatan I A hallgató szert tesz általános formatani ismeretekre, megismerkedik a legjelentősebb zenei formákkal és műfajokkal, azok szerkezeti jellemzőivel, sajátosságaival. A harmónium órákon kapott útmutatás segítségével, a hallgató megtanul önállóan leolvasni harmóniumon/orgonán egy dallamot, eljátszani három- négyszólamú könnyebb korálokat.	Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi BP88 · Egyházzenei műfajismeret és formatan II Az Egyházzene II a protestáns himnolgógia fontosabb kérdéseivel foglalkozik. A hallgatók megismerkednek az egyházzene bibliai alapjaival, a reformátoroknak a gyülekezeti éneklésről és zenélésről vallott tanításával, az énekeskönyvek történetével, a jelentősebb énekszerzők életével és munkásságával. A harmónium órákon kapott útmutatás segítségével, a hallgató tudjon önállóan leolvasni harmóniumon/orgonán egy dallamot, tudjon eljátszani három- négyszólamú könnyebb korálokat.
Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 5 · Őszi BP89 · Egyházzenetörténet I Az Egyházzenetörténet I betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a kezdetektől a reformáció koráig. A hallgatók megismerkednek az egyházzene bibliai alapjaival, az ókori görög zenének a keresztény zenére gyakorolt hatásával, a gregorian énekkel, majd a különböző korszakok egyházzenéjének jellemzőivel és kiemelkedő képviselőivel.	Benkő Timea · Kredit 2 · Szem 6 · Tavaszi BP90 · Egyházzenetörténet II Az Egyházzenetörténet II betekintést ad a keresztény istentiszteleti zene vázlatos történetébe a reformációtól a 20. századig. A hallgatók megismerkednek a reformáció egyházainak az egyházi zenéhez való viszonyulásával, a különböző korszakok protestáns egyházzenéjének jellemzőivel és kiemelkedő képviselőivel.
Visky Sándor Béla · Kredit 2 · Szem 3 · Őszi BS01 · Hitvallásismeret I A hallgatónak ismernie kell a Heidelbergi Káté szövegét, érzékelnie kell annak patrisztikus és középkori hátterét, világosan kell látnia a 16. századi katolicizmussal szemben folytatott polémia lényegét, valamint a különböző protestáns irányok egymáshoz viszonyított azonosságát és különbözőségét. Lényeges továbbá, hogy a hallgató képes legyen e hitvallást az igehirdetést szabályzó normaként alkalmazni - természetesen a Szentírás általi "jobbra tanítás" lehetőségének nyitottságában.	Tódor Csaba · Kredit 2 · Szem 2 · Tavaszi BS01U · Unitárius hitvallásismeret A tantárgy célja az unitárius hitelvek kifejtése, magyarázata, igazolása, bizonyítása a Ferencz József-féle Unitárius Káté alapján. Azokat a hitelvi kérdéseket alapozza meg, amelyek egyrészt az unitárius identitástudat jellemzői, másrészt a keresztény dogmatika szerves részét képezik. A bevezetésben a következő témaköröket tárgyaljuk: a vallás fogalma, a Biblia, a kereszténység, Dávid Ferenc, (az Unitrárius Egyház megalapítója), a hitvallás.
Visky Sándor Béla · Kredit 2 · Szem 4 · Tavaszi BS02 · Hitvallásismeret II A hallgatónak ismernie kell a Heidelbergi Káté szövegét, érzékelnie kell annak patrisztikus és középkori hátterét, világosan kell látnia a 16. századi katolicizmussal szemben folytatott polémia lényegét, valamint a különböző protestáns irányok egymáshoz viszonyított azonosságát és különbözőségét. Lényeges továbbá, hogy a hallgató képes legyen e hitvallást az igehirdetést szabályzó normaként alkalmazni - természetesen a Szentírás általi "jobbra tanítás" lehetőségének nyitottságában.	Tódor Csaba · Kredit 2 · Szem 1 · Őszi BS10U · Enciklopédia A tantárgy bevezetést nyújt a keresztény teológia hagyományos szakdiszciplínák világába. Bemutatja a teológia szakcsoportjait és azok főbb témaköreit, s vázlatosan áttekinti azokat. A tárgy célja olyan általános teológiai ismeretek átadása, amelyekre a hallgatók építeni tudnak tanulmányaik során.
Papp György · Kredit 4 · Szem 5 · Őszi BS31 · Dogmatörténet I A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. Az első félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás első négy évszázadának, pontosabban az I–II.	Papp György · Kredit 4 · Szem 6 · Tavaszi BS32 · Dogmatörténet II A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. A második félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás negyediktől a nyolcadik századig terjedő korszakának, pontosabban az III–VII.

Oldalak