Tantárgyak

Balogh Csaba · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MB14 · Problémás ószövetségi textusok A tárgy olyan ószövetségi tematikákra és szövegekre fókuszál, amelyek a keresztyén teológia és általában a kortárs bibliaolvasó számára komoly kihívást jelentenek. Ezek azok a szövegek, amelyek miatt az Ószövetség időszerűségét, jelentőségét és normativitását az írásmagyarázat történelme során gyakran megkérdőjelezték.	Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MB61 · Újszövetségi teológia II. Az ősegyház és az apostoli teológia A keresztény hit alapjait az Újszövetség írja le. Ez a kurzus az őskeresztény közösség és Pál apostol tanításait vizsgálja, hogy megértsük, hogyan alakult ki a korai keresztény teológia. A kurzus célja, hogy a hallgatók megértsék az őskeresztény közösség és Pál apostol teológiai tanításainak alapjait, valamint azok történelmi és kulturális hátterét.
Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MB62 · Újszövetségi teológia I. Az evangéliumok teológiája és historiográfiája Az újszövetségi bibliai teológia elsődleges feladata a Názáreti Jézus történetének: tanításainak és tetteinek a megértése, ahogyan azt az evangéliumok feljegyezték. Célja, hogy bemutassa a Jézus-kutatás eredményeit, a kutatás módszertani problémáit, valamint a történeti Jézussal kapcsolatos kérdés jelentőségét.	Kállay Dezső · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MB81 · Alkalmazott hermeneutika A hermeneutika a megértés és értelmezés tudománya. Feladata, hogy feltárja az értelmes emberi megnyilvánulások (szövegek, egyéb jelek) jelentését, leküzdve a tér és időbeli távolságot. Ezen a kurzuson a hermeneutika történetét vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy miként járult hozzá a bibliai szövegek megértéséhez.
Kolumbán Vilmos József · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi MH10 · A református egyház története a 20. században A modern egyháztörténet az Erdélyi Református Egyház 20 századi történetét mutatja be. A racionalizmus, majd a liberális teológia után az egyház vezetősége felismerte, hogy vissza kell térni a reformátori teológia alapjaihoz. Ennek a korszaknak a jelenetős eseményei közé tartozik a kolozsvári teológia megalapítása, a belmisszió elindítása, a nőszövetségi, ifjúsági munka megszervezése.	Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MN75 · Alkalmazott teológia komplex záródolgozat A szeminárium célja, hogy a teológiai hallgató 1. tanulja és gyakorolja a különböző szakterületeken szerzett ismeretek ötvözését 2. alkalmazza a rendszerbe szedett ismeretet a keresztyén hit, az emberi élet kérdései, az egyházi és társadalmi jelenségek értelmezésében 3. közvetítse az így nyert értelmezést az igehirdetés által a gyülekezetnek, illetve a gyülekezeti tagoknak úgy, hogy általa
Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP 42 · A család lelkigondozása a kontextuális szemlélet alapján Célkitűzés: A diákoknak meg kell ismerniük a kontextuális szemléletű lelkigondozás elméleti és gyakorlati sajátosságait. Ennek érdekében elsajátítják ennek a szemléletnek az elvi, elméleti és gyakorlati alapjait. Képesek legyenek elhelyezni a kontextuális szemléletet a lelkigondozás szélesebb elméleti területén és integrálni azt. Ismerjék meg a kontextuális szemléletű lelkigondozás attitűdjét és módszereit.	Éles Éva · Kredit 8 · Szem 3 · Őszi MP11 · Homiletikai és liturgiai gyakorlat I A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik a gyülekezeti igehirdetés különböző formáival és betekintést nyer azok jellegzetes szerepébe, dinamikájába és a közöttük lévő összefüggésekbe. Alkalmazza az elsajátított homiletikai és írásmagyarázati elméleteket; begyakorolja és megerősíti írásmagyarázati és homiletikai kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.
Éles Éva · Kredit 10 · Szem 4 · Tavaszi MP12 · Homiletikai és liturgiai gyakorlat II A gyakorló teológiai hallgató beletanul a gyülekezeti igehirdetésbe. Ennek érdekében megismeri a gyülekezeti igehirdetést vezérlő elképzelést, begyakorolja a gyülekezeti igehirdetés különböző formáit, tudatosítja magában azok jellegzetes szerepét a gyülekezet gondozásában, meglátja a különböző igehirdetési formák közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat.	Kiss Jenő · Kredit 6 · Szem 2 · Tavaszi MP13 · Homiletikai egzegézis A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a homiletikai exegézis jellegzetességeit és gyakorlatát. Az előadások ennek érdekében az úgynevezett homiletikai triász harmadik elemére, a bibliai szövegre koncentrálnak.
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi MP21 · Katechétika gyakorlat I A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét.	Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 4 · Tavaszi MP22 · Katechétika gyakorlat II A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét.
Kiss Jenő · Kredit 8 · Szem 1 · Tavaszi MP41 · A család lelkigondozása a rendszerszemlélet alapján A kurzus egyik célja, hogy a diákokat megismertesse a rendszerszemlélettel. A hallgatók megismerik ennek elméleti alapjait, alapelveit, valamint a kapcsolódó gondolati és fogalmi rendszert. A kurzus továbbá bemutatja a rendszerszemlélet lelkigondozói fontosságát: 1) az ember szemlélése kapcsolati rendszerében 2) a családi rendszer működésének megfigyelése 3) a családi rendszerben rejlő erőforrások feltárása	Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP46 · Lelkigondozói identitás A hallgatóknak meg kell ismerniük a lelkigondozás két alapvető formáját: a jelenlétet és a párbeszédet, és képesnek kell lenniük a helyzetnek megfelelő módszer kiválasztására és alkalmazására.
Horváth Levente, Bartha Éva · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi MP49 · Motivációs interjú A Motivációs Interjú (MI) egy együttműködésen alapuló, célorientált kommunikációs stílus, különös tekintettel a változás nyelvére. Arra tervezték, hogy erősítse a személyes motivációt és elkötelezettséget egy konkrét cél iránt azáltal, hogy az elfogadás és együttérzés légkörében feltárja és előhívja a személy saját indokait-érvelését a változtatásra a saját maga (életvitele) megváltozása érdekében.	Koppándi Botond Péter · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP51U · Gyülekezetépítés A gyülekezetépítés tantárgy célja, hogy a hallgatók egyrészt megértsék az őskeresztény gyülekezet kialakulásának és fejlődésének folyamatát, valamint megismerjék a mai, korszerű gyülekezetszervezési elméleteket és gyakorlati modelleket. A kurzus során a hallgatók aktív részvétellel és a gyakornoki kihelyezéseken szerzett gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve fedezik fel a gyülekezeti élet alapvető ismérveit, és megismerkednek egy sajátos erdélyi gyülekezetépítési modellel is.
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MS43 · Szimbolika A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk.	Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MS51 · Keresztyén etikai fogalmak Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MS52 · Szociáletika Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?	Varga Attila · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi MS91 · Állami egyházjog Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken.

Oldalak