Tantárgyak

Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP 42 · A család lelkigondozása a kontextuális szemlélet alapján Célkitűzés: A diákoknak meg kell ismerniük a kontextuális szemléletű lelkigondozás elméleti és gyakorlati sajátosságait. Ennek érdekében elsajátítják ennek a szemléletnek az elvi, elméleti és gyakorlati alapjait. Képesek legyenek elhelyezni a kontextuális szemléletet a lelkigondozás szélesebb elméleti területén és integrálni azt. Ismerjék meg a kontextuális szemléletű lelkigondozás attitűdjét és módszereit.	Éles Éva · Kredit 8 · Szem 3 · Őszi MP11 · Homiletikai és liturgiai gyakorlat I A gyakorló teológiai hallgató megismerkedik a gyülekezeti igehirdetés különböző formáival és betekintést nyer azok jellegzetes szerepébe, dinamikájába és a közöttük lévő összefüggésekbe. Alkalmazza az elsajátított homiletikai és írásmagyarázati elméleteket; begyakorolja és megerősíti írásmagyarázati és homiletikai kompetenciáit; gyakorolja a tapasztalat-alapú személyes és irányított tanulást, és beépíti ezt a tanulási formát a szolgálatába.
Éles Éva · Kredit 10 · Szem 4 · Tavaszi MP12 · Homiletikai és liturgiai gyakorlat II A gyakorló teológiai hallgató beletanul a gyülekezeti igehirdetésbe. Ennek érdekében megismeri a gyülekezeti igehirdetést vezérlő elképzelést, begyakorolja a gyülekezeti igehirdetés különböző formáit, tudatosítja magában azok jellegzetes szerepét a gyülekezet gondozásában, meglátja a különböző igehirdetési formák közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat.	Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP13 · Homiletikai egzegézis A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a homiletikai exegézis jellegzetességeit és gyakorlatát. Az előadások ennek érdekében az úgynevezett homiletikai triász harmadik elemére, a bibliai szövegre koncentrálnak.
Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 3 · Őszi MP21 · Katechétika gyakorlat I A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét.	Somfalvi Edit · Kredit 4 · Szem 4 · Tavaszi MP22 · Katechétika gyakorlat II A gyakorlatot végző teológiai hallgató részt vesz a gyülekezeti hitvallásos nevelés minden részegységében.(Óvodától kezdve az egyetemista bibliaóráig). Megismeri az egyházi év és a Nemzeti Alaptanterv által előírt vallásórás, kátéórás és bibliaórás éves tanterveket. A szakmai gyakorlat végére képessé válik egyedül összeállítani éves tanterveket, óraterveket, megszervezni és lebonyolítani a hitvallásos oktatás-nevelés minden részegységét.
Kiss Jenő · Kredit 8 · Szem 1 · Tavaszi MP41 · A család lelkigondozása a rendszerszemlélet alapján A kurzus egyik célja, hogy a diákokat megismertesse a rendszerszemlélettel. A hallgatók megismerik ennek elméleti alapjait, alapelveit, valamint a kapcsolódó gondolati és fogalmi rendszert. A kurzus továbbá bemutatja a rendszerszemlélet lelkigondozói fontosságát: 1) az ember szemlélése kapcsolati rendszerében 2) a családi rendszer működésének megfigyelése 3) a családi rendszerben rejlő erőforrások feltárása	Kiss Jenő · Kredit 4 · Szem 2 · Tavaszi MP46 · Lelkigondozói identitás A hallgatóknak meg kell ismerniük a lelkigondozás két alapvető formáját: a jelenlétet és a párbeszédet, és képesnek kell lenniük a helyzetnek megfelelő módszer kiválasztására és alkalmazására.
Tódor Csaba · Kredit 5 · Szem 1 \| 3 · Őszi MS40U · Vallásfilozófia A kurzus a vallás értékeit, valamint az egyetemes emberi reménységeket és ezeknek a kapcsolatát mutatja be a különböző társadalmak kultúráival. Foglalkozik a vallás eredetével, tudományos elméleteinek megismerésével, az istenfogalom elméleti és gyakorlati behatárolásával.	Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 1 · Tavaszi MS41 · Apologetika I Az apologetika a teológiának az az ága, mely racionális érvekkel kívánja igazolni a keresztyén hit relevanciáját. Folyamatosan keresi a hagyományos keresztyén tanítás, valamint a kortárs gondolkodás közös nevezőjét és ennek nyelvi formáit, hogy így tegye érthetővé a beavatatlanok számára is a kijelentés valóságát. Így példáula II-III.
Visky Sándor Béla · Kredit 3 · Szem 3 · Őszi MS43 · Szimbolika A tárgy célja a hallgatók megismertetése azoknak a történelmi egyházaknak, továbbá felekezeteknek és kis közösségeknek a sajátos tanításával, valamint egyházi-gyülekezeti gyakorlatával, akiknek a híveivel nap mint nap találkozuk.	Tódor Csaba · Kredit 5 · Szem 2 \| 4 · Tavaszi MS50U · Szociáletika A kurzus napjaink társadalmának szociáletikai kérdéseire adott keresztény válaszokkal foglakozik. Ennek rendjén előbb ismerteti a társadalometika tárgyát, módszerét és a társadalomról alkotott felfogásokat, majd az egyén és a társadalom kérdéseivel, a szolidaritás és a szubszidiaritás elveivel foglalkozik.
Visky Sándor Béla · Kredit 4 · Szem 1 · Őszi MS51 · Keresztyén etikai fogalmak Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?	Visky Sándor Béla · Kredit 5 · Szem 2 · Tavaszi MS52 · Szociáletika Az etika a helyes emberi cselekvéssel foglalkozó tudomány. Leíró és előíró módon vizsgálja ennek motivációját, eszköztárát, célszerűségét, következményét, általánosítható mértékét mind egyéni, mind pedig közösségi vonatkozásban. Immanuel Kant a "hogyan kell cselekednünk?" problémáját további három kérdés összefüggésében tárgyalja: kicsoda az ember, mi módon ismerünk és mit remélhetünk?
Varga Attila · Kredit 3 · Szem 1 · Őszi MS91 · Állami egyházjog Az állami egyházjog, a szabályozások révén rögzíti az állam és egyház viszonyának meghatározott modelljét, megállapítja e viszony alkotmányos alapelveit, az egyházak működésének, alkotmányos kereteit, illetve egy sor, szabályozást, a legkülönbözőbb jogi területeken, úgymint polgári jog, munkajog, közigazgatási jog, családjog, pénzügyi jog, büntetőjog. Mindezek pedig valamilyen módon és mértékben meghatározzák, illetve befolyásolják, az egyházak mindennapjait, az oktatás, az egyházi kormányzás és igazgatás a gazdálkodás és egyéb területeken.	Varga Attila · Kredit 3 · Szem 2 · Tavaszi MS92 · Felekezeti egyházjog A Felekezeti egyházjog szaktárgy az egyházat, mint jogilag szabályozott, élő szervezeti rendszert ismerteti. Azokkal a belső egyházi jogviszonyokkal foglalkozik, amelyek az egyházi alapelvektől kezdődően az egyházi jogalkotás, egyházkormányzás, egyházi közigazgatási rendszeren, a lelkipásztorok, presbiterek, gyülekezetei tagok jogállásán keresztül, az egyházi fegyelmezéssel és bíráskodással kapcsolatosan megjelennek. Ezek megismerésével, elfogadásával tudatosul, hogy a lelkészi munkában az egyházi jog nem egy idegen, bizonytalan terület, hanem ennek a munkának szerves része, mely nélkül az egyház nem működhetne.

Oldalak