A hallgatónak ismernie kell a Heidelbergi Káté szövegét, érzékelnie kell annak patrisztikus és középkori hátterét, világosan kell látnia a 16. századi katolicizmussal szemben folytatott polémia lényegét, valamint a különböző protestáns irányok egymáshoz viszonyított azonosságát és különbözőségét. Lényeges továbbá, hogy a hallgató képes legyen e hitvallást az igehirdetést szabályzó normaként alkalmazni - természetesen a Szentírás általi "jobbra tanítás" lehetőségének nyitottságában.

A dogmatörténet a keresztyén teológiai gondolkodás fejlődésének elemzésével foglalkozó, a rendszeres és a történeti teológiai tárgykörök határán mozgó tudományág. Történeti jellegét a gondolkodás fejlődésének időrendi szemlélete, rendszeres teológiai jellegét pedig a tárgyalt témák határozzák meg. Az első félév törzsanyagát a keresztyén gondolkodás első négy évszázadának, pontosabban az I–II.

Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.

Az előadások és szemináriumok célja a keresztyén tanítások megismertetése és az azokra vonatkozó ismeretek elmélyítése kialakulásuk és fejlődésük szellemtörténeti kontextusában különös tekintettel a reformáció hitvilágára. További cél annak a képességnek a kialakítása, mellyel a diák a nyert ismeretek birtokában képes a kortárs kulturális közegben számot adni a keresztyén hit időszerűségéről. Ennek érdekében értelmezzük a keresztyén tanítás klasszikus és mai szövegeit.

A tantárgy célja, hogy megismertesse, és lehetőség szerint megkedveltesse a teológusokkal az ókori bölcseletet. Így nem csupán összefoglaló jellegű bemutatásokat tartalmaz – melyeket a szerző jórészt másoktól, a műfajban jártasabbaktól kölcsönzött –, hanem arra is törekszik, hogy példákkal, idézetekkel és szövegrészletekkel szolgálja a régi bölcselők közvetlenebb megismerését.

Az Ószövetségi teológia tárgy általános célja az, hogy megpróbálja keretbe foglalni a tartalmilag oly szerteágazó Ószövetséget, és rávilágítson azokra a referencia-pontokra, amelyek a későbbi hagyományozás folyamán a zsidóság és a keresztyénség révén az emberiség kulturális közkincsévé váltak. Az Ószövetségi teológia I tárgy sajátos célkitűzése az, hogy bemutassa a korábbi ószövetségi-teológiai rendszerezési kísérleteket (tudománytörténeti áttekintés), majd ezek után rátér az ószövetségi istenképekre. A fókuszban a monoteizmus, a mitologikus nyelvezet és az istenábrázolás kérdése áll.

A tárgy olyan ószövetségi tematikákra és szövegekre fókuszál, amelyek a keresztyén teológia és általában a kortárs bibliaolvasó számára komoly kihívást jelentenek. Ezek azok a szövegek, amelyek miatt az Ószövetség időszerűségét, jelentőségét és normativitását az írásmagyarázat történelme során gyakran megkérdőjelezték.

Az újszövetségi bibliai teológia elsődleges feladata a Názáreti Jézus történetének: tanításainak és tetteinek a megértése, ahogyan azt az evangéliumok feljegyezték. Célja, hogy bemutassa a Jézus-kutatás eredményeit, a kutatás módszertani problémáit, valamint a történeti Jézussal kapcsolatos kérdés jelentőségét.